Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

166 csirái ellen, akkor mennyivel nagyobb éberséget kell kifejtenünk, bogy megment­sük a halhatatlan lelkek egészségét és életét a rossz sajtónak öldöklő mérgével és bacillusaival szemben. A lelkipásztori teendők és kötelessé­gek egyik legfontosabbja ezért korunk­ban: szorgos figyelemmel kisérni a hívek olvasmányait. És miként szent Pál buz­dítására a megtért efezusiak összehord- ták a pogányság babonáival telt köny­veiket és nyilvános téren azokat meg­égették (Apóst. Csel. 19., 19.): úgy kell napjainkban a lelkipásztornak apostoli szellemben azon fáradoznia, hogy a csa­ládi szentélyekből, az ifjúság kezéből el­távolítsa a rossz sajtónak termékeit. Le­gyen rajta alkalmasan és alkalmatlanul, intsen, kérjen, dorgáljon teljes türelemmel és tudománnyal (2 Tim. 4., 2.) De Tiszt. Testvérek, midőn az Anya- szentegyház az Apostollal hangoztatja: „Itt az idő, hogy az álomból felkeljünk,“ nemcsak éberségre int, hanem serény cselekvésre, buzgó tevékenységre is mind­abban, a mivel Isten országát terjeszthet­jük, erősíthetjük. S ezen célból nem a leghathatósabb eszközök egyike-e a katholikus sajtó? Van-e hűbb szövetségesünk és fegyver­társunk a katholikus sajtónál a lelki­pásztorkodás apostoli munkájának végzé­sében? A katholikus sajtó bélyegzi meg a bűnt, akármily alakban is jelenjen meg a közélet terén. A katholikus sajtó szol­gáltat igazságot az erénynek és veszi körül azt dicskoszorúval. A katholikus sajtó ismerteti az Anyaszentegyház küz­delmeit, szenvedéseit, diadalait. A katho­likus sajtó cáfolja a szent hitünkre szórt rágalmakat, oszlatja az előítéleteket, ki­alakítja a lelkekben a katholikus meg­győződést, felrázza a híveket tespedtsé- gükből, lelkesíti cselekvésre a hitélet, a katholikus jótékonyság és kultúra minden terén. A lelkipásztor a templom szószéké­ről csak egyszer egy héten vasárnap szól az Isten országáról. A katholikus sajtó termékei naponkint hirdethetik az egyház tanait, a krisztusi erkölcs elveit. A lelki- pásztor szószékét a híveknek csak egy része veszi körül. A katholikus sajtó ter­mékei odaférkőzhetnek minden egyeshez a palotákban éppen úgy mint a legfélre- esőbb falvak kunyhóiban. A lelkek pásztorai nem állanának hivatásuk magaslatán, ha azon megbecsül­hetetlen támaszt és segítséget, melyet a katholikus sajtó nyújt, a legszorgalmasab­ban fel nem használnák a rossz sajtó veszedelmének elhárítására és a katholi­kus hitélet táplálására. Elmulaszthatatlan kötelességünk ezért Tisztelendő Testvérek, a katholikus sajtó­nak odaadó támogatása, lankadatlan ter­jesztése, buzgó felvirágoztatása. • Csak ha a katholikus sajtót hatal­massá, erőssé, tekintélyessé tettük, fogunk gátat vetni ama vészthozó áradatnak, amellyel a hitetlen és erkölcstelen sajtó mindnyájunkat fenyeget. Keljünk fel tehát álmunkból és te­gyünk, cselekedjünk katholikus sajtónkért. A teendők legelsője e téren a jó példa. Ha a lelkipásztor önmaga nem járatja a katholikus napisajtó termékeit, ha e cé­lokra áldozatot nem hoz, miképpen fogja híveit a bűnt terjesztő sajtótól óvhatni és a katholikus sajtó felkarolására lelkesít­hetni ? De e jó példa mellett nekünk az örök igazság szolgáinak nagyobb hévvel és buzgalommal kell az igazság és jó erköl-

Next

/
Thumbnails
Contents