Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

I.

7 Ugyané kimutatásban az is feltünte­tendő, hogy: 4. Mennyi minden egyes lelkészség­ben a hívők száma? 5. A lelkész kisebb vagy magasabb képesitésü-e, jelesül valamely hazai közép­iskola (gymnázium vagy reáliskola) 8-ik osztályát elvégezte-e ? 3850. sz. Kongnia kiegészítés és papitized kárpótlás nem esik illeték- egyenértéki adó alá. Másolat. 8530. sz. 1908. P. Ő Felsége a király nevében a magyar királyi köz­igazgatási bíróság. Steiner Adolf plébános, gálosi lakosnak illetékegyenérték ügyét, melyben a nezsideri magyar királyi adó­hivatal az 1898. évi Gf. G. 27. t. sz. alatt a gálosi római katholikus plébánia ingó vagyona után évi 9 frt 40 krajcár, vagyis 18 korona 80 fillér illetékegyenértéket szabott ki s ezt a győri m. kir. pénzügy- igazgatóság 1907. évi augusztus hó 10-ik 20.325 sz. alatt kelt végzésével 20 korona 20 fillérre felemelte, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1908. év szeptem­ber hó 3-ik napján tartott nyilvános ülés­ben tárgyalás alá ve vén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíró­ság a panasznak helyt adva, a gálosi római katholikus plébánia ingóságai után fizetendő illetékegyenértéket azoknak 1850 korona egyenértékéhez képest 3 korona 68 fillérben állapítja meg; az ezen össze­gen felül előirt többletnek 1906. évi junius hó 6-tól való törlését — s az 1906. évi junius hó 5-től visszamenőleg 3 évre visszatérítését ez a bíróság elrendeli. Indokok: Minthogy a m. kir. pénz­ügyigazgatóság által felterjesztett ügy­iratokból kitűnt, hogy a panaszló által ez idő szerint képviselt gálosi római katholikus plébániának illetékegyenérték alá eső egyéb ingóságai — mint a szám­adás 11. és 12. tétele alatt foglalt 1850 korona értékű ingóságai — nincsenek; az illetékegyenérték összegét az Ítélet rendelkező részében kitett összegben kellett megállapítani. Az illetékegyenérték megállapitásá- nál mellőzendő volt a Sich Teréz és Rei- singer József-féle 136 korona és 200 korona misealapitvány; mert a miseala- pitványok nem a plébánia, hanem a tem­plom tulajdonát képezik; nem lehetett az illetékegyenérték kivetésének alapjához venni a plébánosnak a vallásalapból con- rua kiegészítés címén fizetett 215 korona 98 fillérnek, valamint a földtehermente- sitési alapból a papitized kárpótlása címén fizetett évi 261 koronának 4 °/o-al tőkésí­tett összegeit sem; mert az említett ala­pok részben sem képezik a plébánia tulaj­donát, de különben ezek az alapok az illeték! díjjegyzék 95. tétele D. pontjának b) pontja értelmében az illetékegyenérték- től mentesek. A befizetett illetéknek a beadott kér­vény keltétől visszafelé számított 3 évre való visszatérítése iránti rendelkezés az 1881. évi XXXIV. te. 38. §-án alapszik. A bíróság e határozat két példányát a győri m. kir. pénzügyigazgatóságnak, 1908. évi május hó 21-ik napján 17.534. sz. a. kelt jelentése mellékleteivel együtt foganatosítás végett azzal a meghagyás­sas adja ki, hogy az egyik példányt panaszlónak kézbesittesse. Kelt Budapes­ten, a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1908. évi szeptember hó 3-ik napján tar­tott üléséből. A közigazgatási bíróság ezen Ítéletét közlöm ntdő papságommal, hogy hasonló esetekben hivatkozhassék reá.

Next

/
Thumbnails
Contents