Circulares literae dioecesanae anno 1908 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
152 pedig lelkünk tényleges állapotának és Isten akaratának részleges, életünk körülményeire vonatkozó megismerése nélkül nem lehetséges. Nekünk tehát cselekvőleg kell részt vennünk a lelkigyakorlatokban. Intenzív szellemi munka kívántatik tőlünk. Nem elég mintegy szenvedőlegesen részt vennünk a lelkigyakorlatok idején szokásos különböző ájtatosságokban, például végig hallgatni az elmélkedések témáját, figyelni a lelki igazgatók előadására, jelen lenni a szent misén, elvégezni az előirt imádságokat: cselekvés, szellemi munka kívántatik tőlünk, még pedig fokozott erővel végrehajtandó szellemi munka, melyben osztozniok kell valamennyi szellemi tehetségeinknek és képességeinknek. Az emlékezet, az értelem, az akarat, a képzelem, a kedély, mind igénybe veendő, valamennyinek kijut a munkából. Általános igazságokkal sem érhetjük be. Azok csupán arra valók, hogy fényt derítsenek, világosságot vessenek lelkünk belsejébe, eloszlassák a homályt, a sötétséget, melybe azt a hiúság, a világ sze- retete, az élvezetvágy, az önzés, a dicsvágy, a kapzsiság, a szenvedélyek burkolták. Ezen égi fény mellett kell összehasonlítanunk lelkünk állapotát, Isten akaratával, fenséges hivatásunk követelményeivel. Meg kell vizsgálnunk nemcsak cseledeteinket, hanem azok szándékait, és szándékaink rugóit. Ezen összehasonlításból származnak majdan Isten malasztjának hatása alatt az egész jövő életünkre, sőt az örökkévalóságra kiható eltökélósek és erős fogadások, s azok kapcsán a szellemi megújhodás és átalakulás. Ez célja a lelkigyakorlatoknak s ezen megújhodást kívánja, kéri tőlünk szent- séges Atyánk X. Pius azon fenséges exhortacióban, melyet aranymiséje alkalmából a világ összes papságához intézett, írván: „Renovamini . . . spiritu mentis vestrae, et induite novum hominem, qui secundum Deum creatus est in justitia et sanctitate veritatis.“ Es miután ezen hő óhaját és kérelmét a papsághoz kinyilvánította, a meghatottság hangján teszi hozzá, a szent Atya: „éritque hoc a vobis in quinquagesimo sacerdotii Nostri natali pulcherimum acceptissimumque donum.“ X. Pius szentsóges Atyánk aranymiséje legyen a forduló pont, mely életünknek uj irányt szab, mely lelkűnkben és életünkben hivatásunk szelleme szerint való megújulásunkat jelenti. Isten szent áldása, a bold. Szűz Mária oltalma, szent Adalbert püspök pártfogása, bold. Márk, Pongrác és Menyhért vértanuk könyörgése tegye sikeressé és termékennyé ezen közös lelkigyakorlatainkat ! Záró szavak: Tisztelendő Testvérek! Istennek hála! közös lelkigyakorlatainkat szerencsésen és amint Istenben bízom, saját és a gondozásunkra bízott hívek nagy lelki hasznára elvégeztük. Mint a szorgalmas méh mézzel, viasz- szal megrakodtan Önök is Tisztelendő Testvérek! az Ur Jézus Krisztus malaszt- jával bőségesen eltelve, Isten szeretetétől lángolva, a Szentlélek közöltetésétől elárasztva térnek vissza kedves otthonukba, szeretett híveik közé, kik annyi napon át kénytelenek voltak gondos lelkipásztoraik megszokott vezetését és vigasztalását nélkülözni. Mielőtt szétválnánk, engedjék meg, hogy bucsuzásképen nehány szót intézzek Önökhöz.
