Circulares literae dioecesanae anno 1908 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XI.
105 kötelességüknek, hogy erre való hivatkozással a fentebbi címekre történendő illeték kirovás ellen kellő időben óvást emeljenek. Végrendelet nemlétében megállapit- tatik a tiszta hagyaték. Ebből az 53163/ 1904. sz. a. kelt kultuszminiszteri rendelet 1. §-ának 3. pontja értelmében „levonandó a papnöveldéket, az elaggott papok intézetét és egyéb jótékony intézeteket megillető s az egyházmegyei határozmányok- ban, részint a hagyaték bizonyos százalékában, részint határozott összegben megállapított rósz. “ Az 1860-ik évi egyházmegyei zsinat 24. szabványának B. pontja értelmében a végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt alsó papság tiszta hagyatékából mindenekelőtt levonandó annak 5 °/o-a, mely felerészben a papnövelde alapját, felerészben az elaggott papok gyámolitására szolgáló alapot illeti meg. Mindkét cím illetékmentes. A megmaradt hagyatékot az egyházi és hazai törvények értelmében három egyenlő részre kell osztani, u. m. a) az egyház, b) a rokonok, c) a szegények harmadára. Az egyházat illető harmadrész ismét három egyenlő részre osztandó, melyekből egy rész azé az egyházé, melyben az elhalt legutóbb működött; két rész pedig a kegyúr nélkül szűkölködő templomok felsegélyezésére szánt főegyházmegyei pénztáré. Ez utóbbi két rész illetékmentes. A szegények harmada, ha ezer koronát meg nem halad, azon egyház szegényeit illeti, melyben az elhunyt legutóbb működött. Ha a szegényekre eső egy harmad meghaladja az ezer koronát, azon esetben az egyházhatóság által készített és kormányhatósági megerősítést nyert felosztási tervezet állapítja meg, hogy a szegények harmadából mily jótékony alapok és milyen arányban részesülnek. A hagyaték átvétele után az egyházi biztos részletes kimutatás, posta s bélyeg költségek és az eszközölt egyéb készpénz kiadások megjelölése mellett a hagyatéki összeget beszállítja az egyházhatóságnak, mely azt rendeltetésének megfelelően elhelyezi. A kir. Curia döntvénye. (Polgári ügyekben.) 81. szám. „Abban az esetben, ha a per bírósága a végrehajtást róm. kath. plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el, a telekkönyvi hatóság végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresést az 1881 : LX. t.-c. 136. báliak második bekezdése értelmében telekkönyvi akadály miatt megtagadhatja-e?“ (a 7633/1907. sz.-hoz.) Határozat. Ha a per bírósága a kielégítési végrehajtást róm. v. gör. kath. plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el, a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresést az 1881: LX. t.-c. 136. §-ának második bekezdése értelmében telekkönyvi akadály miatt köteles megtagadni. Indokok: Hazai törvényeink, valamint legfőbb felügyeleti joguknál fogva királyaink is mindenkor szigorúan őrködtek a felett, hogy a kath. egyházi javak alapítványi jellegükhöz képest eredeti rendeltetésüktől el ne vonassanak, s mindenkorra épségben fentartassanak. E célból alkottattak ama számos, elvi szempontjaikban a gyakorlat által is követett törvények és törvényes szabályok, melyek az egyházi javak elidegenítését (elfoglalását, eladását, elcserélésót, elzálo3115. sz. Bőm. v. görög kath. plébánia nevén álló ingatlanra elrendelt végrehajtás megtagadása ügyében.
