Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
V.
főnökségeit alkalmas módon értesittetni méltóztassék. Fogadja Főmagasságod őszinte tiszteletem nyilvánitását. Budapest, 1907. február hó 18. A miniszter meghagyásából: Dr. Várady L. A. min. tanácsos.“ A fent hivatkozott rendelet a következő : „Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 99141/1906. V. szám. — A m. kir. posta- és távirdaigazgatóságnak Budapest, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Temesvár, Zágráb. Az 1905. évi október hó 13-án 60.233. sz. a. kelt rendeletre beérkezett jelentésekből arról győződtem meg, hogy a kolduló szerzetek részéről igénybevehető portómentesség terjedelme tekintetében a gyakorlat eltérő. Tekintettel erre, a következőki’e figyelmeztetem az igazgatóságokat: A kolduló szerzeteknek csakis társházai (conventjei) és tartományi főnökségei (provincialatusai) élveznek portómentességet, más szervei avagy az egyes rendtagok ellenben nem. A társházak és a tartományi főnökségek részéről igénybevehető portómentesség terjedelme a „Posta Tarifák és Pósta- üzleti Szabályzat“ V. része 152. oldalának (illetőleg a magyar-horvát szövegű kiadás 200, ill. 201. oldalának) első tételében foglaltaknak kereteit nem haladhatja meg. Vagyis a kolduló szerzetek társházainak s tartományi főnökségeinek csakis azon közönséges (nem ajánlott) levelei és levelező lapjai, valamint iratcsomagjai portómentesek, amelyeket egymáshoz (tehát a társházak akár saját akár más koldulószerzetbeli társházakhoz és tartományi főnökségekhez, a tartományi főnökségek pedig akár saját, akár más kolduló szerzetbeli társházakhoz és egymáshoz) és a feltétlenül portómentes hatóságok, hivatalok- és közegekhez rendi hivatalos ügyeikben, „Hivatalos ügyben, portómentes“ záradékkal intéznek. Ez a különleges portómentesség a kolduló szerzeteseket, mint ilyeneket illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy az illető koldulószerzet az állam által nyilvánosnak elismert tan- és képzőintézetet, avagy nyilvánosnak elismert (köz) kórházat, tébolydát, szülő- és lelenczházat, avagy végül egyházi hivatalt lát el vagy sem. Tehát a fenti portómentes levelezés külsején maga a társház illetve tartományi főnökség kell, hogy feladó gyanánt szerepeljen. A szóban levő tanintézetek, kórházak és egyházi hivatalok vezetőségének portó- mentessége tekintetében nem a kolduló szerzeteket megillető portómentesség, hanem ettől teljesen függetlenül, a tanintézeteket. kórházakat és egyházi hivatalokat a „Postai Tarifák és Postaüzleti Szabályzat“ V. része 109., 139. és 150. oldalán (illetőleg a magyar-horvát szövegű kiadás 142. ill. 148., 182. ill. 183. és 196. ill. 197. oldalán) foglalt általános tájékoztató szerint mint ilyeneket megillető portó- mentesség szabályai mérvadók, vagyis ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy a tanintézetet, kórházat, egyházi hivatalt kolduló szerzet látja-e el vagy sem. — Önként következik, hogy az ily portómentes levelezés külsején a tanintézet, a kórház, az egyházi hivatal kell, hogy feladó gyanánt szerepeljen. Felhivom az igazgatóságokat, hogy amennyiben nem igy történt volna, a
