Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVII.

— 216

A járulékok pedig az esedékesség évében befizetendők, mert különben a hátralékos tag elveszti a be nem fizetett járulék után való nyugdíjigényét.

így intézkedik az alapszabályok 52. §. b) pontja, mely kimondja, hogy a nyugdíjigény megállapításánál csak azon évek tudandók be, amelyek után az illető a nyugdíj szabályzat szerint reá eső évi járulékot, abban az évben, amelyben az esedékessé vált, tényleg az intézet pénztárába befizette.

A hosszadalmas eljárás és a szabályzatnak ezen intézkedése nincsenek egymással összhangban.

Még bonyolulttabbá teszi a helyzetet az elvesztett nyugdíjigény feléledését szabályozó 54. §. — E szerint, aki az esedékesség évében a befizetést elmulasztja, s azt a fenti eljárás folyamán is következetesen megtagadja vagy nem teljesiti, annak az utólagos fizetéshez és az elvesztett igény feléledéséhez külön engedélyre van szüksége, melyet a központi bizottság meghallgatása után az érsek, széküresedés esetén a káptalani hely- nök ad és azonkívül még a járulék kétszerese sőt többszöröse is kívántatik tőle.

E két §. intézkedése nem fedi egymást és a közöttük fennálló ellentét megfejtésre szorul.

Az 52. §. szerint, aki járulékát az esedékesség évében be nem fizeti, a járulék évére való nyugdíjigényét elveszti, tekintet nélkül arra, hogy foganatosíttatott-e vagy sem vele szemben a behajtás körüli eljárás; elveszti tehát igényét a puszta mulasztás által.

Az elvesztett igény feléledését szabályozó 54. §. a mulasztás mellé oda állítja a makacsságot is az igény elvesztésének okául. Aki nem fizet és a fizetést az eljárás folyamán is megtagadja, tehát makacs, annak elveszett nyugdíjigénye birság lefizetése mellett különös engedély alapján éledhet föl újból.

Az a kérdés, hogy ha egyszerű mulasztás által is elveszhet a nyugdíjigény, mint az 52. §. b) pontja mondja, vájjon az igy elveszett nyugdíjigény visszaszerezhető-e és hogyan, kell-e itt is bírságot fizetni és szükséges-e hozzá különös egyházhatósági engedély ?

Vagy talán a nyugdíjigény egyszerű mulasztás által el sem vesz és csak az 52. §. b) pontjának a szövegezése nem szabatos? És az elvesztéshez mulasztáson kívül mindig makacsság is szükséges? Kétséget nem szenved, hogy az egyszerű mulasztást nagyobb büntetéssel sújtani nem lehet, mint a makacsságot, sőt még akkorával sem. Az egyszerű mulasztás tehát vagy egyáltalában nem vonja maga után a nyugdíjigény elvesztését és igy az 52. §. b) pontja, nem szabatos; vagy pedig az egyszerű mulasztás által elvesztett igény a fizetés utólagos pótlása által engedély és birság nélkül vissza szerezhető.

A központi bizottság felmerült esetek alkalmával azon álláspontra helyezkedett, hogy a nyugdíjigény elvesztését egyszerű mulasztás nem vonja maga után, hanem ahhoz mindenkor makacsság is kívántatik, vagyis amig a nyugdíj járulék, behajtása