Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
191 Nostrae benevolentiae, vobis, dilecti Filii Nostri et Venerabiles Fratres, atque Hungáriáé universae Apostolicam benedictionem peramanter impertimus. Datum Romae apud S. Petrum die XXVIII Septembris anno MCMVII, Pontificatus Nostri quinto. PIUS PP. X. m. p. KEDVELT FIAINKNAK VASZARY KOLOSNAK. A RÓMAI SZENT EGYHÁZ ÁLDOZÁR BIBORNOKÁNAK, ESZTERGOMI ÉRSEKNEK. SAMASSA JÓZSEFNEK, A RÓMAI SZENT EGYHÁZ ÁLDOZÁR BIBORNOKÁNAK, EGRI ÉRSEKNEK. TISZTELENDŐ TESTVÉREINKNEK MAGYARORSZÁG TÖBBI ÉRSEKEINEK ÉS PÜSPÖKEINEK. X. PIUS PÁPA. KEDVELT FIAINK ÉS TISZTELENDŐ TESTVÉREINK! ÜDVÖT ÉS APOSTOLI ÁLDÁST! Kevés idő múltán elérkezik magyarországi szent Erzsébet születése évének várva-várt hétszázados fordulója, mely a kedves szent emlékezetét különösen a magyar nemzet körében fogja szokatlan örömmel föléleszteni. Ügy értesülünk, hogy az évforduló megünneplésére az egész ország teljes egyértelműséggel s nagy lelkesedéssel készül; s ezen nem csodálkozunk, mert érthető, hogy az a vallásos tisztelet, melyben a haza egének tündöklő csillagát állandóan részesitettétek, most különös erővel akar megnyilatkozni. Örvendetes csodálkozással az tölt el, hogy tudomásunk szerint a Szent Erzsébet-ünnepségek rendezésében nemcsak egy, a keresztény szeretet műveiben kiváló érdemeket szerzett királyi hercegasszony vesz részt, még pedig nagy buzgósággal, hanem amire eddigelé nincs példa, maga az apostoli király vállalta el a fő pártfogást és védnökséget. így tehát előre látható, hogy a felséges királyi háznak tekintélyével s az ország polgárainak fölöttébb tevékeny közreműködésével olykép fog megnyilvánulni a szent Erzsébet iránt milliók szivében érzett áhitat, mint annakelőtte soha. Mindez igen nagy örömmel tölt el bennünket, mert nemcsak azt bizonyltja, mily élénk bennetek az ősi hit, hanem azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy a szent Erzsébet-j ubileum Magyarország s az egész keresztény világ számára üdvösséges gyümölcsöket fog teremni. Bizonyára a Grondviselés jóságos intézkedésének tulaj donitható, hogy az életszentségek az a tündöklő példaképe, mely a XIII. század folyamán II. Endre király leányában a keresztény világ szeme elé tárult, most, emlékezetének megújításával, ismét magára vonja az embereknek figyelmét és érdeklődését. Aki szent Erzsébet pályafutásának s erkölcseinek szemléletébe elmerül, annak lelkét egy rövid, de rendkívül változatos élet számos, szebbnél- szebb erénye ragadja meg. A thüringiai udvarban, hol mint Lajos fejedelem fiának jegyese növekedett, mily tökéletes erények ékesítik már akkor a kis leánykát! Szivét Istenre fordítja, a földieket megveti, szívesen engedelmeskedik, a bántalmakat és megaláztatásokat türelemmel elviseli s e mellett kitűnik szerény magaviseletével, a szegénység szeretetével s áhítatának különös buzgóságával. Ellenségeinek incselke- déseit egyidőre megszüntette a kívánsága ellenére megkötött frigy, melynek tartama alatt még tündöklőbben s most már mindenkitől megcsodálva ragyogtak sz. Erzsébet jellemének kiváló tulajdonságai. Thü- ringia megismerte sz. Erzsébetben azt az erős asszonyt, akinek képét a Szentirás lapjai rajzolják elénk. Szivvel-lélekkel ra
