Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIII.
146 3602. sz. Közigazgatási birósági döntvény. stb. járandóságok fedezetére szolgáló megállapított bevételek, a források megnevezésével; a szükséglet, illetőleg a kiadás rovatába ugyancsak tételenként a fent elősorolt, megállapított kiadások. Ezen hitközségi költségvetés alapján szerkesztendő meg az iskola költségvetése, amely a tanítók járandóságaira s az iskola szükségleteire vonatkozik és amely tulajdonkópen. nem egyéb, mint a hitközségi költségvetés kivonata. Jól meg kell jegyezni, hogy az elől jelzett szakasz kétféle költségvetés bemutatását követeli, és pedig a hitközségit és az iskolait. Ő Felsége a király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság N. N. n . . .-i lakosnak mint a róm. kath. templom képviselőjének illetékügyét, melyben az ipolysági magyar királyi adóhivatalnál terhére 1906. évi A. s. k. 14000 t. sz. alatt előirt 20 korona ajándékozási illeték törlése iránt beadott felebbezését az ipolysági magyar királyi pénzügyigazgatóság 1906. évi augusztus hó 11. napján 16157. sz. alatt kelt végzésével elutasította, a fentnevezett által beadott panasz folytán 1906. évi december hó 27. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad és a panaszos által képviselt r. kath. templom pénztárt az előirt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Mert: A bélyeg és illeték szabályok 1. §-a A. 2. pontja szerint ingók felőli jogügyletektől csak akkor jár illeték, ha azok felől okirat állíttatott ki s ez alól kivételt csupán azok az ügyletek képeznek, amelyek után az illetéket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok készpénzben befizetni tartoznak és az ajándékozások abban az esetben, ha az ajándékozott tárgy átadása csak az ajándékozó halálával fog bekövetkezni. A jogügyletről szóló okirat kiállítása alatt azonban magának a jogügyleti akaratnyilvánitásnak irásba- foglalását kell érteni; a miből tehát az következik, hogy írásbeli ajándékozási szerződésnek csak az olyan okiratot lehet tekinteni, mely legalább is az ajándékozó fél jogügyleti akarat nyilvánitását tartalmazza s általa alá is van irva ; az olyan okiratot tehát, melyben az ajándékozás megtörténtét csak a megajándékozott ismeri el az ajándékozási jogügyletről ki- állitott okiratnak vagyis Írásbeli ajándékozási szerződésnek tekinteni nem lehet. A megilletékezett mise-alapitványtól a n . . . . róm. kath. templom lelkésze és gondnoka által 1906. február 9-én kiállított alapítványi levelet tehát, minthogy azt az alapitó nem irta alá, ajándékozási jogügyletről kiállított okiratnak vagyis írásbeli ajándékozási szerződésnek tekinteni nem lehet, minélfogva a panaszos által képviselt templom pénztárt a terhére kiszabott illeték megfizetésének kötelezettsége alól annál is inkább felmenteni kellett, mert a panaszolt határozatban hivatkozott és az illeték díjjegyzék 4. t. a. felvett határozmányok sem tartalmaznak a fentiekben kifejtettekkel ellenkező rendelkezéseket. A bíróság a határozat két példányát az ipolysági m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1906. évi szeptember hó 17. napján 19345. sz. a. kelt jelentése mellékleteivel együtt, foganatosítás végett azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányát panaszlónak kézbesittesse. Kelt Budapesten, a magyar királyi köz- igazgatási bíróságnak 1906. évi decem-
