Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

X.

108 éven aluliak, s nem egészen V3-át az ötven évnél idősebbek ; a nyugdíjasoknak Vä-at az ötven évnél fiatalabbak, 2/3-át pedig az ötven évnél idősebbek. A bizottság véleménye szerint a fenti arány illetve százalék az öt ven aluli nyug- dijintézeti tagoknál a jövőben sem fog jelentékenyen emelkedni és a fiatalabb nyugdíjasok száma a fiatalabb nyugdíj - intézeti tagok 2%-ánál magasabb a jövő­ben sem lesz. Ezek ugyanis mind rok­kantak és a fenti százalék a nyugdíjasok akaratától egyáltalában nem függő esé­lyek által van megállapítva. Nem ilyen biztos illetve változatlan azonban az ötven éven felüli nyugdíjasok arányszáma, illetve °/o-a ; ezen arány vál­tozni fog és pedig kétségen kívül emel­kedni. Mert ebben a korban a nyugdíja­zás már nem pusztán az emberi akara­ton kívül álló körülményektől függ, ha­nem maguknak a nyugdíj azandóknak kérelmétől is; ez a kérelem pedig tekin­tettel arra, hogy a nyerhető nyugdíj összege újabb időben felemeltetett, mind gyakoriabbá válik, aminthogy tényleg a 18 ötven évnél idősebb nyugdíjas közöl 10-nek nyugdíjaztatása az 1906. és 1907. évekre vagyis a felemelt nyugdíj idejére esik. Ámbár ezen megváltozott új viszo­nyok között nem is egész két évi tapasz­talat áll még a bizottság rendelkezésére és az emelkedési %-ot e rövid időnek adataiból a bizottság határozottan meg­állapítani ugyan nem képes, de az véle­ménye szerint 2%—3%-nál nagyobb nem lesz; mert az ötven évnél idősebb nyug­díj intézeti tagok közöl 12 az Adalberti- numban nyer elhelyezést és ugyanezen tagok sorából töltetik be a kanonoki stallumok egy része is. A bizottság véleménye szerint tehát az ötven éven felüli nyugdíj intézeti tagok közöl a jövőben 9-5%—10-5%, legfeljebb I azonban 11% leszen nyugdíjazandó. A nyugdíjintézeti tagok számát átlag 800-ban, az ötven éven aluli tagok szá­mát ezen összeg 2/3-adában vagyis 534- ben, az ötven éven felüliekét ezen összeg V3-adában vagyis 266-ban, a nyugdija- zandók %-át a fiatalabbaknál 2%-ban, az idősebbeknél 11%-ban irányozva elő, mu­tatkozik nyugdíj azandóul: az ötven éven aluliak közöl 534 X 2% = 10'64 tag; az ötven éven felüliek közöl 266 X 11% = 29'26 tag; azaz összesen 40 tag; vagyis a 800 nyugdíj intézeti tag 5%-a. A bizottság véleménye szerint tehát a nyugdíjasok maximalis száma a jövő­ben 40-re tehető. A nyugdíj átlagos öszszegének meg­határozásánál a bizottság az 1906. és 1907. években tehát az új szabályzat alapján nyugdíjazott 14 nyugdíjas járandóságait vette alapul, és ezek szerint a nyugdíj átlaga 1633 korona. Ezen átlag és a fent jelzett 40-es létszám mellett mutatkozik mint az új nyugdíjintézet maximalis évi szükséglete a jövőben kizárólag nyugdijakra: 1633 kor. X 40 = 65.320 korona. A 14 nyugdíjas között azonban van 4, kinek nyugdija 1200 korona; ezek járulékát 200—200 koronával 1400 koro­nára felemelve az évi átlag már 1690 korona és az uj nyugdíjintézet maxima­lis évi szükséglete már 1690 X 40 = 67.600 korona lenne. Bár az előadottak szerint az új nyug­díjintézet jövendő maximalis évi szük­séglete a jelenlegi fedezetet fölülmúlja, mivel azonban a bizottság az előirányzat szilárdsága érdekében a fedezetet a leg­kisebb, a szükségletet pedig a legmaga­

Next

/
Thumbnails
Contents