Circulares literae dioecesanae anno 1906 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
125 jelentett be semmiségi panaszt, mert a vádlottak cselekménye bűncselekmény tény- álladékát nem állapítja meg és a királyi ítélőtábla vádlottak bűnösségét a btk. 164. és 167. §-ainak téves alkalmazásával mégis megállapi tóttá. A kir. ítélőtábla ugyanis azt a tényt fogadta el valónak, hogy X. Y. vádlott N.-ben 1904. évi decz. hó 26-án tartott iskolaszéki közgyűlésen, annak hangoztatásával, hogy az iskolaszéki tagok megválasztását nem engedi meg, a kandidálandó iskolaszéki tagok névjegyzékét N. N. r. k. plébános iskolaszéki elnök kezéből erőszakosan kiragadta, e közben az iskolaszéki elnököt a gyűlés helyiségéből való kidobással, az asztalnak és székeknek fel- forditásával, összetörésével, a megválasztandó iskolaszéki tagoknak megverésével és azzal fenyegette, hogy az elnök lesz az első, aki a közgyűlés helyéről futni fog; N. N. vádlott pedig ugyanezen alkalommal öklével az asztalra ütve, az iskolaszéki elnökkel szemben fenyegető állásba helyezkedve, a csengetyüt annak asztalához hozzávágta s az időközileg megválasztott iskolaszéki tagokról szóló névjegyzéket N. N. iskolaszéki jegyző kezéből elkapta és azt összetópte. A kir. Ítélőtábla által valónak elfogadott és a bp. 437. §. első bekezdése szerint a kir. kúria határozatának alapjául veendő ezek a tények, a btk. 165. §-ban foglalt védekezésnél fogva bűncselekményt képeznek azért, mert kifejezetten a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t.-c. 1. §. azon hatóságok között, amelyek a népiskolaügy „közigazgatását“ eszközük, az iskolaszékeket is felsorolja, a törvény 11. §-a pedig a felekezeti iskolaszékek alakításait is kényszeritőleg elrendeli, mert továbbá a törvény az iskolaszékek között, azok állami, községi vagy felekezeti jellegét tekintve, a hatáskörükbe utalt teendőket illetőleg különbséget nem tesz, eme teendőket pedig a 13. §. akként szabályozza, hogy az iskolaszékek nemcsak gondozó tevékenységet fejtsenek ki, hanem rendelkezési joggal is bírnak. Mihez képest a felekezeti iskolaszékek is, a törvény által hatáskörükbe utalt teendők végzésénél a btk. 164. §-ban említett közigazgatási hatóság lévén, a hatóságok részére általában biztosított büntetőjogi oltalom alatt állanak, másrészt pedig a használt fenyegetés a btk. 167. §-ban megjelelt veszélyes fenyegetésnek ismérvéit tartalmazván: a valónak elfogadott tények és imént kifejtettek szerint vádlottak a hatóság küldöttségét alkotó iskolaszéki elnököt és jegyzőt, az iskolaszéknek választás utján szándékolt megalakításában, tehát a törvény meghagyásának végrehajtásában erőszak és veszélyes fenyegetés által akadályozták. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett. Kelt Budapesten, 1906. május 10-én. Tudomásulvétel végett közlöm a m. kir. közigazgatási bíróságnak következő elvi jelentőségű határozatát: 2370/1906. sz. P. O Felsége a király nevében a magyar Királyi Közigazgatási bíróság az n.-i róm. kath. plébánosnak jogilleték ügyét, melyben az n.-i magy kir. adóhivatal az 1903. évi A. s. k. 8054. f. sz. az n-i kántortanitói javadalom terhére 371 K. 28 f. illetéket szabott ki, s ezt a budapestvidéki magy kir. pénzügyigazga- tóság 1905. évi november hó 20. napján 26343. sz. a. kelt végzésével helybenhagyta, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1906. évi március hó 2-án tartott 3811. sz. Kántortanitói állás javadalmazására tett hagyomány örökösödési illetéktől mentes.
