Circulares literae dioecesanae anno 1905 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIV.

119 mint a mechitarista szerzetrend tagja különösen hagyomány elf ögadására szerző- képességgel bírt — nem szenved kétséget — hogy a szóban forgó hagyaték Cri- stophe Teréz halála napján Antónián Simon javára megnyíltnak — illetve a hagyo­mányozó örökösei ellenében követelhető- nek tekintendő. Tekintettel már most arra — hogy Antónián Simon szintén, de a hagyomá- nyozót követően meghalt — s így a fenti hagyomány iránti követelési joga annak örököseit illeti — másodsorban az dön- tendő el — hogy a végrendelet nélkül elhalt Antónián Simon után ez a köve­telési jog kire szállott ? E tekintetben döntő az egyházi jog­nak hazai törvényünk — különösen az 1715:71. t.-czikkel is egyező az a ren­delkezése — mely szerint a szerzetes hagyatéka azon szerzetre száll, melyhez tartozik. Minthogy pedig Antónián Simon a bécsi mechitarista szerzetrendnek, illetőleg e rend újvidéki házának volt tagja — annak hagyatéka s igy a Cristophe Teréz által neki hagyományozott (2000 forint) 4000 korona iránti öröklési jog is kizárólag felperest illeti — annál is inkább — : mert Antónián Simonnak törvényes örök­lésre hivatott rokonai a hagyatéki eljárás folyamán nem jelentkeztek — Cristophe Teréz végrendeleti örökösei és pedig Balla István és neje Dániel Leopoldina, illetve ez utóbbinak elhalálozása folytán ennek örökösei az 1901. augusztus 24-én felvett hagyaték tárgyalási jegyzőkönyvben fog­laltak szerint az Antónián Simon javára tett hagyományra felperessel szemben öröklési igényükről lemondottak — az egyedül igénylő kir. kincstár pedig a másodbiróságnak a fenti hagyományra nézve támasztott igényével jogerősen el- utasittatott. Ezek folytán sem Antónián Simon esetleges törvényes öröklésre hiva­tott örököseinek — sem Cristophe Teréz végrendeleti örököseinek a 4000 korona hagyományhoz jogi igényük nincs — s igy ezeknek perbe vonására szükség nem volt. Alperesnek teljesen alaptalanul tá­masztott igénye szolgáltatván okot a jelen perre----alperes az ebben felmerült költ­s égek megfizetésére az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §. alapján kötelezendő volt. Ugyané törvényczikk 252. §-a értel­mében az ügyvéd részére ügyfelével szem­ben csakis munkadíj állapítandó meg — ennek összege úgy az első — mint a másodbiróság ítélete ellen beadott felleb­bezésért meg volt állapítandó. Kelt Budapesten, 1905. évi febr. 14. Szabó Miklós, s. k. elnök. Adám András, s. k. előadó. Tudomásul vétel czeljából közlöm az alábbi értesítést. Bizonyára ismeretes már a főtiszte­lendő papság előtt, hogy évek óta az é\ bármely szakában nyitva áll házunk a lelkigyakorlatra jelentkezők számára. Azérí nem is hirdetjük többé oly gyakran. Dí mert legtöbben mégis a nyári hónapokai használják fel e czélra, azért ujitjuk fel annak emlékét, hogy az idén is szívesen látjuk a főt. urakat. Minden hétfőn este új csoport kez­dődik egy rendtag vezetése alatt. Min­denki külön szobát és ellátást kap itt a rendházban. Elég egyszerű levelező-lapon jelentkezni, a breviáriumot kivéve mái I könyvet nem szükséges hozni. Akik pedig jobban szeretik a nagyobb csoportot, azok­?2515. sz. Állandó lelkigya­korlatok.

Next

/
Thumbnails
Contents