Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIX.
219 évi 75362. szám alatt kelt határozata ellen, mellyel panasztevöt 250 írtban megállapított nyugdijának 50 írt korpótlék számbavételével évi 30 írttal való felemelése iránt előterjesztett kérelmével elutasította, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 53. §-a alapján vizsgálat alá vevén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak részben helyt ad: panaszttevö nyugdíjigényét évi 275 írtra vagyis 550 koronára emeli fel s az ekként előálló évi 50 kor. többletnek a nyugdíjazás napjától — 1898. évi október 1 -töl — panaszttevö haláláig, illetve az utolsó nyugdijrészlet kiszolgáltatásának — 1901. évi május hó 1. napjáig az időközben elhunyt panaszttevö örökösei részére való megfizetésére az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapot kötelezi. Indokok: A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter panaszttevöt 1898. évi 44222. szám alatt kelt rendeletével 1898. évi szeptember hó 1-töl számitandólag, akkor élvezett 500 írt fizetésének és 15 évi beszámítható szolgálati idejének megfelelően jelzett fizetése 50°/o-ával — 250 írttal ideiglenesen, az 59630/1900. számú miniszteri rendelettel pedig véglegesen nyugalomba helyezte, figyelmen kívül hagyván a vitás korpótlékot, a mely a nyugdíj megállapításakor még nem volt esedékes. Miután azonban panaszttevö jelzett állásán 1898. évi október hó 4-ig maradt tényleges szolgálatban s ennek folytán az 1893. évi XXVI. t.-c. 2. §-a értelmében az első korpótlékra való igénye még tényleges szolgálata alatt nyílt meg, a mint azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter is elismeri ehhez a bírósághoz intézett felvilágosító iratában ; továbbá tekintettel arra, hogy ugyancsak onnan vett értesítés szerint panaszttevö nyugdíjas időközben elhunyt: jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. Önként érthető, hogy ez az ítélet panaszttevö özvegye és árvái törvényszerű ellátásának megállapításánál is figyelembe veendő. Valamennyi főt. egyházi főhatóságnak. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. — 80547. szám. Dr. Oláh Gyulának „Az ember és az egészség“ czimü munkáját megjelenése után, 1899. évi augusztus hó 5-én 56677. sz. a. Czimed figyelmébe ajánlottam. Most arról értesülvén, hogy az említett munkát még számos iskola nem rendelte meg: ismételten fölhívom Czimed figyelmét arra, hogy az említett könyvben foglaltak alapján a népiskolai tanítók a segélynyújtás módjait, továbbá az egészségi és közegészségi szabályokat helyesen és alaposan taníthatják és igy megfelelhetnek a közegészség- ügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t.-cz. 42. §-a rendelkezéseinek. Épp ezeknél fogva dr. Oláh Gyulának „Az ember és az egészség“ ez. munkáját a ft. főhatóság bölcs kormányzata alatt álló iskolafentartó hatóságoknak beszerzésre ismételten melegen ajánlom. Budapest, 1904. október hó 17-én. Berzeviczy. 4208. sz. Oláh Gyula munkáját a vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium ajánlja. A Nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által a Széchenyi- Kollonich-féle alapítványra vonatkozólag kihirdetett pályázatot azon hozzáadással közlöm, hogy a ft. papság azt a tanítói kar figyelmébe ajánlani szíveskedjék. 4538. sz. Pályázat a Széchenyi- Kollonich-féle alapítványra. Pályázat. (Közzététetik a m. kir. vallás és közoktatás- ügyi miniszternek 1904. évi 73519. sz. rendeleté folytán.) A Széehenvi-KollonicA-féle alapítványnál megüresedett s évi százhuszonhat (126)
