Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

177 Kelt Pozsonyban, a vármegye közigaz­gatási bizottságának 1904. évi január 14-én tartott üléséből. Bartal s. k. elnök. 1706./1904. Pozsony vármegye köz- igazg. bizottsága. Tárgy: Vallás- és köz- oktatásügyi ni. kir. miniszter 36206./904. sz. a. kelt rendelete, mellyel a közigazg. bizottság 1904. évi január hó 14-én 8. sz. a. hozott azon II. fokú határozatát, amellyel a németdiószegi r. kath. iskolaszéket arra kö­telezte, hogy az iskola egyik tantermét az ottani ág. ev. tankötelesek hitoktatására he­tenként félnapra a rendes tanítás szünetelése alatt engedje át, a benyújtott felülvizsgá­lati kérelem tekintetbe vételével, figye­lemmel arra, hogy ily irányú rendelke­zésre a népiskolai törvények jogalapot nem szolgáltatnak, hatályon kívül he­lyezi. Határozat. Ezen, most már jogerejü kormányi dön­tésről a németdiószegi r. kath. és a puszta- födémesi ág. ev. iskolaszék elnöksége a ga- lántai járás föszolgabirája útján a vonatkozó ügyiratoknak további eljárás végett való csa­tolásával értesittetik. Pozsony, 1904. július 15-én. Bartal s. k. elnök, főispán. 3548. sz. Aközsegélyre szorultak el­temetéséről való gondos­kodás. A közsegélyre szorultak eltemeté­séről a tartózkodási község köteles gon­doskodni, s utóbbi az ez által felmerült költség megtérítését az illetőségi köz­ségtől nem követelheti. A sírhely-megváltási dij a temetési költség közé tartozik. A m. kir. közigazgatási bíróság 1903. évi 3965. sz. határozata. — A közigazgatási bíróság P. községnek H. Anna sírhelyének megváltása ügyében V. vármegye közigaz­gatási bizottsága által 1903. évi 1580. sz. alatt hozott határozat ellen beadott panaszát tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a pa­naszt elutasítja. Indokok: P. község az ottani magánkórházban elhalt H. Anna köz­segélyre szorult m—i illetőségű egyén sír­helyének megváltásáért az illetőségi község­től a szabályrendeletében megállapított 12 korona dijat követeli, amely követelésével a vármegye alispánjának 6140/903. sz. alatt hozott, s a közigazgatási bizottság által helybenhagyott határozatával az 1899. évi 51,000. sz. alatt kibocsátott belügyminiszteri szabályrendelet 16. §-a alapján elutasittatott. P. község a közigazgatási bizottság határo­zata ellen intézett panaszát arra alapítja, hogy miután a nevezettet M. szállította a kór­házba, a temetési költségek is csak azt ter­helhetik. Az idézett belügyminiszteri szabály- rendelet 16. §-a szerint a közsegélyre szo­rultak eltemetéséről a tartózkodási község köteles gondoskodni; az pedig, hogy minő körülmények között került az elhalt a köz­ségbe, ezen kötelezettségre befolyással nem bir, mert a szabályrendelet a tekintetben kivétel nélkül rendelkezik, épen úgy, mint az annak hatályba lépte előtt 1881. évi 9945. sz. alatt kiadott belügyminiszteri ren­delet, melyben kimondatott, hogy a gyakor­lat és viszonosságnál fogva minden község a határában talált, vagy ott elhalt teljesen vagyontalan egyének eltemetésével járó mel- lözhetlen költségeket viselni tartozik. Miután pedig a sírhely-megváltási dij is a temetési költségek közé tartozik, P. mint tartózko­dási község, annak megtérítését az illetőségi községtől jogosan nem követelheti, minél­fogva panaszának helyt adni nem lehetett. 27

Next

/
Thumbnails
Contents