Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
166 2464. sz Az állami védelemre jogosított gyermekek. végett azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt panaszlónak kézbesittesse. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1904. január hó 8-ik napján tartott üléséből. Wekerle s. k., Benedek s. k. elnök. (P. H.) Az állami gyermekvédelemre csak azoknak a 15 éven aluli vagyontalan gyermekeknek van igényük, a kiket hozzátartozóik eltartani nem képesek. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 52,525. sz. határozata. H. vármegye köz- igazgatási bizottságának. Kiskorú R. Jenő elhagyottá nyilvánítása iránt folyamatba tett ügyben E. r. t. város árvaszékének véghatározatát és a r—i állami gyermekmenhely igazgató főorvosának fellebbezésére a gyámügyi fellebbviteli küldöttségnek véghatározatát a fellebbezőnek az ez iránt beadott kérelme folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett egybehangzó véghatározatokat, a melyekkel kiskorú R. Jenő elhagyottá nyilváníttatott, az 1901. évi XX. t.-cz. 3. §-a alapján megsemmisítem és uj eljárást rendelek el. Indokolás: Az idézett alsófoku véghatározatokat megsemmisítettem, mert a véghatározatoknak alapul szolgáló eljárás törvényes szabályrendeletet sért. Ugyanis a Gyv. Sz. 1. §-ából, úgyszintén az 5. §. rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy állami gyermekvédelemre csak azoknak a 15 éven alul levő vagyontalan gyermekeknek van igényük, a kiket hozzátartozói eltartani nem képesek. Az adott esetben azonban sem az, hogy kiskorú R. Jenőnek édes anyja, özv. R. Dávidné annyira kere- setképtelen-e, hogy egyetlen gyermekét eltartani nem képes; sem az, hogy évente mennyit kereshet, kellően kiderítve nincs, így az alsóbb hatóságok elhagyottá nyilvánították a gyermeket a nélkül, hogy az elhagyottá nyilvánítás törvényes alapját kellően megállapították volna. Miértis az idézett véghatározatokat megsemmisítenem s uj eljárást elrendelnem kellett. A község az elhagyottá nyilvánított 7 éven felüli gyermeket önmaga nem gondozhatja. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 52,911. sz. határozata. Cs. vármegye alispánjának. Felterjesztésében azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy illetőségi község a szabályszerűen és jogérvényesen elhagyottá nyilvánított 7 éven felüli gyermekek eltartásáról önmaga gondoskodhatik-e, vagy tartozik a gyermekeket az illetékes gyermekmenhely gondozásába utalni? Értesítem, hogy az 1/903. sz. szabályzat 12. §-ának rendelkezésénél fogva minden elhagyottnak nyilvánított gyermek az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozik, a hová az árvaszék utalja be és a hol az állam gondozza az összes elhagyott gyermekeket 15. életévük betöltéséig. E rendelkezésekből világosan következik, hogy a község a 7 éven felüli elhagyottnak nyilvánított gyermekek eltartásáról önmaga nem gondoskodhatik. A beregszászi kir. törvényszék mint £ fellebbviteli büntető bíróság: A járásbíróság ítéletét a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjá-f ban megjelölt azon semmiségi ok miatt, hogy az ítélő bíróság annak megállapításánál, hogy a vád alapjául szolgáló tett aB." T. K. 1. §-a szerint bűncselekményt képez-e a büntető törvény megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta, a B. P. 423. §-ának 2465. sz. Elhagyott gyermekek gondozása. 5283. sz. A tanítónak nincs egyelmi joga az iskolán dvül elkövetett rendetlenkedés niatt. Bűnösség a testi sértésben.
