Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
160 „ Főmagassáigú Herczegprimás Úr! Az Országos Nemzeti Szövetség, mely lankadatlan munkásságot folytat nemzeti czéljaink, hazánk, nemzetünk jobb jövője érdekében s hiven ápolgatja a hazaszeretet nemes, önzetlen munkára sarkaló érzését; kiválóan fontosnak tartja azt, hogy nemzeti nagyjaink emlékezete folytonosan ébren maradjon a magyar nemzet szivében. Ebből az okból — még az 1902. esztendőben — elhatározta Szövetségünk, hogy Magyarországot s sok még ma is élő intézményünket megalapító szent István királyunk emlékezetének általános, vallás- és nemzetiségi külömbség nélkül való, hazafias irányú megünneplése érdekében s azért, hogy szent István napja igazi nemzeti ünneppé avattassák, országos mozgalmat indit. Nem szándékozunk fejtegetni, kivált Fömagasságod, mint hazánk egyik kitűnő történetkutatőja és Írója előtt, hogy szent István kultuszától mily jótékony hatást várunk a nemzetre, csak az bizonyos, hogy a mai nemzedéknek nagy szüksége van arra, hogy nemzetünk nagy múltjából példákat állítsunk szemei elé. Szövetségünk elnöksége tehát — a nézetünk szerint szükséges — mozgalmat illetőleg már több irányban fejtett ki működést. így, a mozgalom sikere érdekében terjedelmes iratokat intézett úgy az egyházi, mint a világi hatóságokhoz, egyesületekhez, sőt egyesekhez is, kiktől sz. István emlékezetének ünneplése érdekében segítséget várhatott. Szövetségünk nevében ez alkalommal Fömagasságodhoz, mint a szent István alapította egyik püspökségnek mostani fejéhez fordulok azzal a kéréssel, hogy szent István napjának általános megünneplését necsak elősegíteni, de annak érdekében primási egyházmegyéje területén működő lelkészeket és tanítókat utasítani kegyeskedjék. Különösen fontos volna az is, ha a szent István napján szokásos ünnepi szent beszédek a szent István életével, alkotásaival kapcsolatban, a haza ezeresztendös történetének tanúlságaira is kiterjeszkednének. Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznom azt, hogy a — századokon keresztül eddig is szokásban volt — ünnepi Istentiszteleteken kívül, mily nagyfontosságú volna a néplélekre az, ha szent István napján — évröl-évre — az egész országban, hazafias népünnepélyek rendeztetnének, melyeken a nemzeti dalokon kívül hazafias szavalatok, szónoklatok hangzanának el, testet edző versenyek, jutalmak kiosztása volnának s az előléptetések — különösen az egyháziak — e naphoz fűződnének. Bizalommal remélve, hogy Fömagasságod nem zárkózik el szent István napjának ily irányú ünneplésétől, kérjük Fö- magasságodat, hogy ennek érdekében, a bölcs belátása és elhatározása szerint való intézkedéseket megtenni kegyeskedjék. Budapesten, 1904. június 12. Fömagasságú Herczeg-Érsek Úrnak hazafiui mély tisztelettel az Orsz. Nemzeti Szövetség nevében: Balás Árpád kir. tanácsos, igazg.-választm. elnök.“ Midőn a szövetség e hazafias sorait örömmel adom a ft. papság tudomására, egyúttal egyszer s mindenkorra a következőket rendelem: 1. A szent István ünnepét megelőző napon, aug. 19-én, az esti harangszó után fél órán át szóljanak a tornyok ércznyelvei; 2. a templom, az iskola és a plébánia épületei az ünnep napjára nemzeti szinü lobogóval diszittessenek; 3. a minél nagyobb ünnepélyességgel tartandó istenitiszteletre a helyi hatóságok,
