Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIII.

149 saját feleik ellen megállapítja. — Indokok: Felperes az első bíróság Ítélete ellen felleb­bezéssel élvén, kérte annak megváltoztatása mellett alperest a kereset szerint elmarasz­talni és az összes költségek viselésére köte­lezni. Alperes kérte az első bíróság Ítéleté­nek helybenhagyását és a felperesnek felleb­bezési költségekben való elmarasztalását. A Barka községben az 1829. évben megtar­tott canonica visitatióról felvett jegyzőkönyv tartalmából kétségtelen, hogy azon egyházi szolgáltatások, amelyek iránt felperes alpe­res ■— mint a bárkái 16. sz. tjkvben foglalt 3/8-ad telek felerészének tulajdonosa —■ ellen keresetet indított, az úrbéri telek után teljesitendök. Tekintve, hogy amint az első bíróság előtt kihallgatott tanuk vallomásából kitűnik, a kérdéses telek után a róm. kath. egyházi személyek részére a szolgáltatáso­kat a telek tulajdonosai mindig teljesítet­ték még akkor is, midőn a tulajdonos más vallásit volt; tekintve továbbá, hogy Barkán a Kegyúr volt az egyedüli földes ur, akinek birtokából eredetileg az úrbéri telkek kiadat­tak : meg kellett állapítani, hogy ezen szol­gáltatások a telek mindenkori birtokosait terhelik, mely közjogi természetű terhet ennélfogva az illető ingatlanrész minden­kori birtokosa tekintet nélkül vallására akkor is viselni köteles, ha a teher nyilvánkönyvileg kitüntetve nincs. Ezen indokokból a kir. Törvényszék az első bíró­ság ítéletét megváltoztatva, alperest, mint az ingatlan birtokosát, arra kötelezte, hogy mindaddig, mig az ingatlan birtokában van, a mennyiség, összeg és időpont szerint nem kifogásolt egyházi szolgáltatásokat a bárkái r. kath. egyházi személyeknek szolgáltassa ki, vagy azok értékét fizesse meg. A felpe­res felebbezése sikerre vezetett és az első bíróság ítéletének megváltoztatását eredmé­nyezte. A s. e. 108. és 116. §-ai alapján tehát alperest az első bíróság Ítéletének megváltoztatása mellett a perköltségekben, továbbá a felmerült költségekben el kellett marasztalni. Az ügyvédi dijak és költségek az 1868: LIV. t.-cz. 252. §-a alapján nyer­tek megállapítást. — Kir. Törvényszék, mint polgári fellebbezési bíróság, Rimaszombatban, 1904. márczius hó 1. Kubinyi Aladár s. k., fellebbezési tanács elnöke, dr. Kalniczky Géza s k., előadó, Dómján Lajos s. k., szavazó. 48114/1904. szám. Hirdetniény ! A bibliai tanulmányok és az azokkal kapcso­latban álló nyelvekben való jártasság elő­mozdítására szánt Lackenbacher-féle alapít­ványból 2835 koronányi jutalomdíj iratik ki, a héber Pentateuch sors utján kiválasz­tandó 15—20 versének latin fordítására, valamint olyan nyelvészeti és tartalmi ma­gyarázatára is, amely a legjobbnak és az alapítványi levél határozmányaival legmeg­felelőbbnek fog találtatni. Részletes határozmányok: 1. A pályázónak Mózes mind az öt könyvéből egy-egy sors utján kiválasztott és 3—4 versiculust kitévö részletet kell héber­ből latinra forditaniok és nyelvészeti, vala­mint rövidre fogott tartalmi magyarázatokkal kisérniök. A pályázóknak a héber biblián kívül (Onkelor-féle Targum, berlini kiadás 1884) a szyr Peschittó-nak szövegkiadása és a Saadia haggaonnak arabs fordítása (héber betűkkel kiadta J. Derenbourg, Oevres completes de Saadia, I. Paris, 1893) adan­dók rendelkezésükre. Ugyancsak használhatják a pályázók a héber, szyr, aramái, valamint arabs szó­tárakat is. A jutalomdíjra méltónak azon pályá­zati munkálat ítélendő, amely a héber sző­2641. sz Pályázat a Lacken­bacher-féle alapítványra

Next

/
Thumbnails
Contents