Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

X.

107 belül fizetési halasztást engedélyezhessen. A halasztás részletfizetések engedélyezésével adandó meg, ugy azonban, hogy ez utolsó részlet esedékességi ideje 1905. évi szep­tember hó végén túl nem állapítható meg. A részletek mértékét, azok befizetési idejét a pénzügyigazgatóság a körülményeknek gondos mérlegelésével fogja meghatározni. A halasztás az egyenes adó hátralékokra kamatmentesen adható, oly világos kikö­téssel és figyelmeztetéssel azonban, hogy ez a halasztás már az 1904. évi április hó 1-én és azután esedékes folyó tartozásokra ki nem terjed; azok tehát esedékességük szerint, illetőleg a befizetésre az 1883. évi XLIV. t.-czikkben megállapított határidőkben pon­tosan beszolgáltatandók, továbbá hogy ugy a folyó tartozás, valamint, bármely hátra­lékos részlet befizetésének elmulasztása a kedvezmény elvesztését vonja maga után, minélfogva ily esetekben az egész tartozás egyszerre esedékessé válik s törvényes járu­lékaival együtt behajtandó lesz. Abban az esetben, ha a halasztást kérő adózónak még az 1903. évi május hó első napját megelőző időből is volna hátraléka, a halasztás enge­délyezése határozottan ahhoz a feltételhez kötendő, hogy az ily régi hátralék rövid záros határidő alatt befizettessék. Csakis a szó teljes értelmében rendkívüli méltányosságra számot tartó esetekben van felhatalmazva a pénzügyigazgatóság arra is, hogy az 1903. évi május hó 1. napját megelőző időből származó hátralékokra a részletekben való fizetés ked­vezményét engedélyezhesse. Ezekre a hátralé­kokra a kamatmentesség kedvezménye nem terjedvén ki, a törvényes késedelmi kamat számítandó. Ha — ami alig tehető fel — valamely kir. pénzügyigazgatóság a kérel­mezésre általánosságban folyó évi szeptem­ber hó 1-ig terjedő határidő kiterjesztését valamely rendkívüli körülménynél fogva szük­ségesnek tartaná, az iránt köteles lesz hoz­zám külön indokolt jelentést tenni. 2. A fontiek szerint halasztást engedé­lyezhetnek a kir. pénzügyigazgatóságok mind­azoknak, a kiknek egy évi adótartozása 500 koronát meg nem halad. Az ennél na­gyobb adófizetők folyamodásai hozzám ter- jesztendök fel. A közvetlen adófizetők hát­ralékai általában, a községnél fizetők hát­ralékai pedig abban az esetben, ha egyébként veszélyeztetve volnának, az 1883. évi XLIV. t.-ez.-ben meghatározott módon biztositandók. 3. Az adózók a részletes fizetés enge­délyezésére irányuló kérelmeket külön-külön vagy együttesen nemcsak írásban nyújt­hatják be, de szóbelileg is előterjeszthetik, és pedig nemcsak a kir. pénzügyigazgató­ságoknál, hanem a pénzügyigazgatóságok által megfelelően utasítandó kir. adóhivata­loknál is. A kir. adóhivatalok a náluk be­nyújtott vagy jegyzőkönyvbe vett kérelmeket kötelesek fölöttes pénzügyigazgatóságaiknak haladéktalanul beküldeni. A fizetési halasz­tások engedélyezésére irányuló kérelmek (fo­lyamodások) a bélyeg és illetéki díjjegyzék 14. tételszám p) pontja alapján bélyegmen­tesen fogadandók el. 4. Felhatalmazom a kir. pénzügyigaz­gatóságokat, hogy ha valamely tisztviselőjük hivatalos kiküldetésben, vagy az 1889. évi XXVIII. t.-czikk 11. §-a alapján teljesítendő ellenőrzés czéljából olyan községben működ­nék, melynek lakosai közül nagyobb szám­ban vannak olyan adózók, kik a részlet- fizetés kedvezményét a fentebb előadottak szerint igényelhetik, az ily adózókat és azok tartozásait, az illető tisztviselő által —- a község elöljáróságának közbejöttével — jegy­zékbe foglaltassák s azok részére további külön kérelmezés nélkül adhassák meg a fizetési halasztást. 5. Azok a körülmények, melyeket a

Next

/
Thumbnails
Contents