Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
I.
5 alatt hozott s az elsőfokú iparhatósági határozatot megváltoztató másodfokú határozatot, mely W. L. lakost az általa N. község területén létesíteni szándékolt épület- és tűzifa-telep iparhatósági engedélyezése alkalmával az eljáró járási főszolgabíró, valamint községi biró és Írnok részére az elsőfokú iparhatósági határozattal megállapított 12 kor. eljárási költség megfizetésének kötelezettsége alól felmenti, V. A. főszolgabíró közbevetett felebbezése következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett határozatot a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úrral egyetértőig a felhozott indokoknál fogva annyival is inkább helybenhagyom, mert felebbezö főszolgabíró, miként azt hivatali elődöm f. é. 44,572. sz. a. idézett leiratában már kimondotta, a W. L. által engedélyezni kért fatelep ügyében, a helyszínén megtartott tárgyaláson történt részvételért sem a maga javára, sem pedig a vele működött községi biró és Írnok részére eljárási költséget megállapítani, illetve felszámítani jogosítva nem volt, mivel az 1902. évi 125,000. számú belügyministeri rendelettel kiadott vármegyei ügyviteli szabályzat 25. §-a értelmében a tisztviselő saját lakóhelyének belterületén végzett kiküldetés után sem napidijat, sem pedig utazási költséget fel nem számíthat. A főszolgabíró felebbe- zésében foglalt azon állítás, hogy a vármegyei ügyviteli szabályzatnak említett rendelkezése csak „kiküldetésekre“ vonatkozik, ö pedig nem kiküldetés, hanem az illető magánfél megkeresése folytán jelent meg a helyszínén, figyelembe nem jöhet, mert a helyszíni eljárás, melyet valamely tisztviselő a hivatali állásával járó kötelezettségből folyó- lag teljesít, kiküldetésnek tekintendő, történjék az akár a felsőbb hatóság rendeletére, akár pedig a törvényben előirt kötelezettségnél fogva saját maga elhatározásából. A tanítói járandóság megállapítása iránt indított iigy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. ministertanács 1903. évi április 3-án hozott határozata: A kir. ministerium G. B.-nek A. község elleni ügyéből a sz.-i kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság és a vallás- és közoktatásügyi minis- tér ur között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1903. évi április hó 3. napján tartott tanácsában az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján vizsgálat alá vevén, következő határozatot hozta: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: G. B. a-i róm. kath. tanító a z.-i kir. járásbírósághoz 1899. évi szeptember hó 24-én 1899. Sp. I. 881. sz. a. beadott keresetében előadta a következőket: Az a.-i közlegelö felosztása körül működő úrbéri bizottságnak 1895. évi julius ! hó 3-án tartott ülésében az a.-i tanítóknak arra a kérelmére, hogy az úrbéri egyezségben az a.-i tanítók haszonélvezetére kiha- sittatni rendelt egy-egy láncz tanítói föld kiegészíttessék annyira, amennyi egy fél telek után esik, T. A. a város meghatalmazottja kötelezően kijelentette, hogy a város a tanítói és egyéb ily természetű igények kielégítésére a netáni maradékföldeket fogja fordítani, a hiányt pedig A. község fogja pótolni. Ezt a nyilatkozatot a bizottság elfogadta azzal, hogy az adandó legelöjutalékok a jegyzői és tanítói alapra lesznek kiadandók és ekként telekkönyvezendök. Ez a megállapodás a sz.-i kir. törvényszék 10,442/96. számú végzésével jóváhagyatván, a kiegészítéshez szükséges járásjutalék kihasittatott és a városnak a jegyzők és a tanítók részére kiosztás végett átadatott. A városi képviselőtestület a kiosztást el is határozta, midőn azonban a törvényhatóság a határozatot alaki hiba miatt feloldván, uj határozat hoza21. sz. A tanítói járandóság negállapitása.
