Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XXII.
208 4627. sz. A családi értesítők bélyegzése. vagyis folyó évi deczember hó 31-éig kivételes nösülési engedély nélkül házasságot nem köthetnek. A családi értesítőkre vonatkozó utasítás 29. §-ának értelmezése. A m. kir. belügyminiszternek 93,045. 1903. sz. a. kelt határozata. T. vármegye közigazgatási bizottságának. Az a—i föszolgabiró előterjesztésének visszaküldése mellett a pénzügyminis- ter úrral egyetértöleg a következőkről értesítem : A f. évi 43,301. számú elvi határozatom akörül a kérdés körül forog, vájjon bélyeg- kötelesek-e vagy sem azok a jegyzőkönyvek, amelyek olyan családi értesítők kiállítása érdekében vétetnek fel, amely értesítők az 1885. évi XXIV. t.-cz. 47. §-a, illetőleg az 1889. évi VI. t.-cz. végrehajtására vonatkozó Utasítás értelmében bélyegmentesek. Erre a kérdésre tettem azt a kijelentést, hogy azok a jegyzőkönyvek, amelyek bélyegmentesen kiadandó családi értesítők kiállítását czéloz- zák, bélyegmentességben részesülnek. Ez a kijelentés nem áll ellentétben az 1885. évi XXIV. t.-cz. 28. §-ával, mert a kérdéses elvi határozatban erről a szakaszról szó sem volt, s a határozatnak az a része, hogy a családi értesítő akkor adható ki bélyegmentesen, ha azt az elöljáróság vagy a szolgabiró kéri, a mint ott határozottan ki is van fejezve, csak a 47. §. alapján bélyegmentesen kiadandó családi értesítőkre vonatkozott. Ez a kijelentés egyáltalán nem akadályozza azt, hogy az 1885. évi XXIV. t.-cz. 28. §-ában meghatározott czélra maguknak a feleknek bélyegmentes családi értesítő adassák ki, sem azt, hogy az ezen szakasz alapján bélyegmentesen kiadandó családi értesítő kiállítása iránt előterjesztett kérelmet tartalmazó jegyzőkönyv bélyegmentesen kezeltessék. De nem ellenkezik az említett kijelentés az 1885. évi XXIV. t.-cz. 47. §- ának első bekezdése alatt foglalt azon kijelentéssel sem, hogy „a jelen törvénynyel szabályozott eljárásra vonatkozó mindennemű beadványok és okiratok mellékleteikkel együtt . . . bélyeg- és illetékmentesek.“ Mert a családi értesítő nem képez olyan okiratot, a mely az 1885. évi XXIV. t.-cz. által „szabályozott eljárásra vonatkozó“-nak tekinthető. Igazolja ezt a felfogást nemcsak az, hogy a 47. §. utolsó bekezdése külön kimondja, hogy az „osztályhoz“ szükséges anyakönyvi kivonatok a községi elöljáróság vagy a szolgabiró megkeresésére bélyegmentesen állíttatnak ki, hanem az is, hogy a törvény 28. §-ának második bekezdése alatt is van bélyegmentes családi értesítő kiadására vonatkozó rendelkezés. Már pedig, ha a 47. §. első bekezdése úgy lenne értelmezhető, mint az a—i föszolgabiró értelmezi, hogy t. i. az 1885. évi XXIV. t.-cz. által szabályozott eljárásnál felhasználandó minden anyakönyvi kivonat bélyegmentes, akkor a törvény eme két rendelkezése teljesen felesleges, szükségtelen lenne. Mindezekkel kapcsolatban egyúttal a végből, hogy a családi értesítők kiállítására vonatkozó fentidézett Utasítás 29. §-a második kikezdésének értelmezése körül mindennemű további kételynek és félreértésnek elejét vegyem, a pénzügyminiszter úrral egyetértöleg általánosságban azt is kijelentem, hogy a családi értesítő kiállítása iránti kérelmet és a szükséges adatokat tartalmazó jegyzőkönyv (melyet az anyakönyvvezetö vesz fel), minden olyan esetben is bélyegmentes, a midőn a családi értesítő a fennálló törvény vagy törvényes rendelet értelmében bélyegmentesen állítandó ki.
