Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XX.
188 4282. sz. A in. kir. Curia polgári osztályá- jogok” na^ 1903. évi 7203. számú határozata. A temetők területére ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Tulajdonjogot temetöhelyre, tehát sírboltra is, szerezni nem lehet, hanem csakis használati jogot és pedig azon időtartamra, mig a temető a hatóság intézkedése által mint olyan megszüntetik. Két család közös sírboltjának mindegyik család részéről, mely terjedelemben leendő használatát csak a sírbolt befogadási képessége korlátozza. Ügyállás. F. János felperes, özvegy F. Lipótné és társai alesperesek ellen a budapesti kir. törvényszék előtt pert indított a családi sírbolt tulajdonjogának elismerése iránt. A tényállás szerint a budapesti kerepesi temetőben a köztemetői igazgatóság által vezetett sírbolt könyvben a „F. Lipót család“ nevére bevezetett nagysirbolt F. János felperesnek és néhai F. Lipót családjának közös sírboltja, azonban F. Lipót családja azt kizárólag tulajdonának tartja. Az elsöbirőság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta s további felebbezés folytán a kir. Curia is fenti számú ítéletével a kir. tábla Ítéletét alábbi indokokból helybenhagyja. A temetők, mint köz- használatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forga- mon kívül álló dolgok jogi természetével bírnak, s csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők területére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek s bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a közhasználatnak korlátolt volta is, mert a teinetöhelyek ily minősége az utolsó temetkezésig terjed, s ettől számított 30 év után a teinetöhelyek a korlátlan magánvagyon szempontja alá esnek. A temető- helyek ezen különös rendeltetése, úgy az állami igazgatás körébe tartozó közegészség- ügyi, illetve a hivatkozott t.-cz. 122. §-a szerint községi, illetve törvényhozási statu- tarius jogtárgyuvá tett egészségrendöri szempontok irányítják a temetöhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét s azoknak terjedelmét, s e részben a jelen per eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyminisztérium által megerősített fővárosi köztemetői szabályzatot kell irányadóul elfogadni. Ily értelemben kerül tehát eldöntés alá felperesnek tulajdonjog elismerés czimén indított keresete, amily értelemben az említett szabályzattal összhangba hozható, s e részben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem fedezi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magában foglalja. Budapest székesfőváros 448. sz., a belügym. által 47,339/82. sz. a. megerősített szabályrendeletéből kitünöleg, a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2. §-a szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szálkának vissza, a sírhelyek használati joga tehát csak 30 évre terjed. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 119. §-a értelmében hatósági engedély mellett felállítható családi sírboltok a köztemető végleges beszüntetéséig tartatnak fenn, a használati jog tehát szintén ideiglenes s az ideig terjed, mig a területeknek forgalmi képessége különös rendeltetéséhez képest szünetel. Még ezen használati jogot is megköti és a családra korlátozza a szabályrendelet 4. §-a azzal, hogy a családi sírboltnak jogügylet tárgyává való tételét is kizárja. Két család
