Circulares literae dioecesanae anno 1902 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVI.
151 Első sorban gondja legyen a Bizottságnak arra, hogy az iskolafentartó községek a szervezetet és tantervet a m. kir. egyetemi nyomdából kivétel nélkül megszerezzék és annak czélzatait kellő közzététel útján megismerjék. Gondja legyen a Bizottságnak arra, hogy a községek kellően felvilágosittassa- nak, milyen nagy feladatot kell a gazdasági ismétlő iskolákkal megoldani hazánkban, ahol a túlnyomóan gazdálkodással foglalkozó lakosságra nézve életkérdés, hogy a népiskolában a jövő életfoglalkozásukhoz szükséges gazdasági ismereteket főleg gyakorlati úton elsajátítsák. Éppen erre való tekintetből a népoktatási törvény 55. §-ban elrendeli, hogy az elemi népiskolákban a mezőgazdasági ismeretek taníttassanak s hogy ily módon a népiskola a népnek nemcsak szellemi és erkölcsi, hanem anyagi jóllétéről is gondoskodjék. Az új szervezet életbeléptetése és végrehajtása czéljából felelőség mellett kötelezem a Bizottságot, hogy a kir. tanfelügyelőtől veendő részletes javaslat alapján mindazon községeket, amelyek az új szervezet I. fejezetében foglaltak értelmében gazdasági ismétlő-iskola szervezésére kötelezvék, a gazdasági ismétlő-iskola szervezésére záros határidő alatt kötelezze, a kötelezett községekben az intézet tényleges szervezését és életbeléptetését az 1876. VI. t.-cz. 30. §-a alapján a járási közegek útján is szigorúan ellenőrizze, és amennyiben egyik, vagy másik községben a szervezésben figyelembe vehető akadályai merülnének fel, ezekről esetröl-esetre tegyen ide jelentést. A szervezet főbb irányelveit és legfontosabb intézkedéseit a következőkben foglalom össze. A gazdasági ismétlő-iskola szervezése mellett különös gondot kell arra fordítani, hogy a gyakorlati tanítás czéljaira szolgáló terület elegendő kiterjedésű és a község középpontjához mentül közelebb fekvő legyen. Minthogy a nagyobb gyakorlati területek gazdasági felszerelése a községekre nagy terhet ró, de a költséges felszerelés, amellett, hogy az intézmény szervezését megnehezíti, egyúttal a gyakorlati gazdasági oktatás iránt való bizalom gerjesztésére sem alkalmas, hasson oda a Bizottság, hogy amely községben a gazdasági gyakorló-terület felszerelése fedezet hiányában nehézségekbe ütközik, a felszerelés a gyakorlati gazdasági oktatás legelkerülhetlenebb szükségleteire és egyelőre csak arra szorítkozzék, hogy a gazdálkodás a helyi viszonyok és gazdálkodási szükségletek arányában megkezdhető, s avval kapcsolatosan a tanítás is megindítható legyen. Azután fokozatosan a gazdasági területből nyerhető haszon felhasználásával és a község anyagi erejéhez mérten kell a felszerelést kiegészíteni és teljessé tenni. Általában nem szabad szem elöl téveszteni és erre főleg a nagyobb területtel rendelkező szaktanitás gazdasági ismétlő-iskolák tanítóit kell figyelmeztetni, hogy a gazdasági oktatás hatását és hitelét mi sem rontja le annyira, mint a mintaszerű felszerelésre való törekvések folytán támasztott túlzott követelések és a községekre ezekből származó súlyos anyagi terhek; ellenben a szakszerű munkálkodásból eredő gazdasági haszon felhasználásával előállított bármely felszerelés, mint a szakavatott munkálkodás eredménye, állandó tényezője az oktatás és az intézmény iránti bizalom s hitel megszilárdulásának. Különös gondossággal járjon el a Bizottság minden oly esetben, midőn bár a gazdasági ismétlő-iskola szervezésére a község köteleztetett, de anyagi erői hiányá-
