Circulares literae dioecesanae anno 1901 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVIII.
143 5205. sz. Tanítóknak útadó fizetési kötelezettségét illető határozatok. a kérdésben forgó gyermek vallására vonatkozó és a jelenlegi jogi állapotnak is megfelelő bejegyzés továbbra is érintetlenül maradjon. A m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi 256. sz. határozata. A közigazgatási bíróság K. János néptanítóra 1900. évre kivetett 2 korona 40 fillér törvényhatósági útadó leírása iránti ügyét, melyben U. vármegye közigazgatási bizottságának pótadó felszólamlás! küldöttsége 1900. évi deczem- ber hó 11. napján 2081. szám alatt határozott, K. János r—i lakos és néptanító által beadott panasz folytán 1901. évi február hó 20. napján tartott nyilvános ülésben az 1896. évi XXVI. törvényczikk 64. §. 1. pontja alapján tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszlő úgy az 1901. évi szeptember hó 13. napján felvett jegyzőkönyvben, mint panasziratában beismeri, miként mint kántortanitónak részben a község által fizetve, részben pedig mint államsegélyt élvezve évi 800 korona javadalma^—ülfiiíe^izetése van. Az 1890. évi 1. törvényczikk 25. §. c) pontja szerint azonban csak azon tanítók és családjaik útadómentesek, kiknek fizetése a 300 frtot, vagyis 600 koronát meg nem haladja. Ezzel szemben nem vehető figyelembe panaszlónak azon érvelése, hogy csakis a község által fizetett 168 korona képezné a fizetését, az államsegély azonban nem, s igy 300 forint fizetése nem lévén, útadó-mentes, mert az állam által az 1893. évi XXVI. törvényczikk értelmében adott segély a tanítónak az ezen törvényben megállapított fizetés-minimumnak kiegészítése s ezenfelül a segélylyel kiegészített fizetés szintén a tanítói működésért élvezett javadalom, tehát a község által kiszolgáltatott fizetéssel egy tekintet alá esik. A közigazgatási bizottság ezek szerint a törvény rendelkezésének megfelelően intézkedett, midőn panaszlót a reá kivetett útadó leírása iránti kérelmével elutasította, miért az ezen határozat ellen intézett panaszának hely adható nem volt. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 2730. sz. határozata. A közigazgatási bíróság F. Károly terhére 1897—8. évre előirt 3 forint, vagyis 6 korona törvényhatósági útadó leírása iránti ügyét, melyben A. vármegye közigazgatási bizottságának pótadó felszólamlási küldöttsége 1899. évi de- czember hó 12-ik napján 1319. szám alatt határozott, F. Károly e - -i lakos és néptanító által beadott panasz folytán az 1896. évi XXVI. törvényczikk 64. §. 1. pontja alapján tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Eltekintve attól, hogy panaszló a reá kivetett törvény- hatósági útadó leírása iránti alapkérvényében maga azt adja elő, miként mintegy 300 frtra tehető évi fizetés mellett van mint néptanító alkalmazva, már pedig az 1890. évi I. törvényczikk 25. §-a szerint csak azon néptanítók mentesek a saját személyükre az útadó alól, kiknek fizetése 300 frtot meg nem halad, panaszlónak az útadó-mentességhez jogos igénye nincs, mert maga állítja, miként két igavonó állattal bir, már pedig a föntebb idézett 1890. évi I. törvényczikk 25. §. 4. bekezdésének c) pontja szerint a 300 forintot meg nem haladó fizetéssel bíró tanítók .és családjaik csakis saját személyüket illetőleg', tehát a tanítói fizetés után kivetett állami adó alapján kivetendő kézi közmunka leszolgálása, Wítgy ^áltságának fizetése alól vannak felmentve, de miután igás napszámot nem személyük, hanem igavonó állataik után
