Circulares literae dioecesanae anno 1900 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

109

3747. sz.

A szorgalom- idő pontos megtartásáról

Hanem a munkák jeligével látandók el és zárt borítékkal szerelendök fel, mely kivül a jeligét, belül a szerző nevét és lakását tartalmazza.

6. A megjutalmazott pályamunkát a biráló-bizottság által eszközölt változtatásokkal, toldásokkal, javításokkal együtt a biráló- bizottság nyomatja ki. (Átalány : 400 kor.)

NB. Ezért kívánatos, hogy a pályamunkák ne legyenek bekötve és a papírnak csak egyik oldalára Írva nyujtassanak be.

Bécs, 1900. évi julius hó 28-án.

Az alsó-ausztriai cs. kir. h ely tartóságtól.

lidközeledvén az uj iskolai év, szükségesnek tartom az összes iskolai elöljáróságok figyelmébe ajánlani, hogy a népoktatási tanintézetekben a szorgalmi idő a legpontosabban megtartassék.

Tudomásomra jutott ugyanis, hogy egyes iskolák sokkal több szünetet engedélyeznek a tanév folyama alatt, mint amennyit a törvényes szabványok előírnak és az iskolai tevékenység sikerének koczkáztatása nélkül nyújtani szabad.

Szigorúan meghagyom ennélfogva az összes iskolai elöljáróságoknak, hogy a szünnapokat illetőleg e rendeletemhez alkalmazkodjanak.

A szorgalomidö a legkisebb községben is legalább 8 hónap legyen.

Nagyobb községekben arra kell törekedni, hogy a tanítás 9 hónapon át tartson.

Városokban okvetlenül 10 hónapra terjedjen a szorgalmi idő.

Ezen idő alatt a tanításnak folytonosnak kell lennie.

Bizonyos napokon mindazáltal lehet és kell is szüneteket engedélyezni.

E szünetek kisebbek és nagyobbak.

I.A kisebb szünetek: a hétnek két fél napja (pl. szerda és szombat délután); vagy egy egész nap, pl. csütörtök.

Ezenkívül szünetel a tanítás a vasárnapokon és egy napból álló ünnepeken; egy májusi napon és az igazgató által a szorgalmi idő folyamán külön-külön engedélyezhető, de összesen csak három napon.

Szünettel ünneplendök még a következő oly napok, amelyek részint egyházi, részint polgári vonatkozásuk miatt különös jelentőséggel bírnak.

Ily napok :

1. az Oltáriszentség általános imádásá- nak napja;

2. a község védő szentjének — a búcsú

— napja;

3. farsang keddje;

4. ápril hó 11., mint az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulója;

5. ápril 25., sz. Márk — buzaszentelés

— napja;

6. a három keresztjáró nap;

7. Ö Felsége a király névnapja, okt. 4-én;

8. az év utolsó —- sz. Szilveszter — napja;

9. azon nap, amelyen az illető hely régi szokás alapján, különös kegyelettel ünnepel; ilyenek pl. sok helyütt jan. 20., sz. Fábián és Sebestyén vértanuk napja; május 4. sz. Flórián; okt. 20. sz. Vendel stb. ünnepe. Megjegyzem azonban, hogy az ily szünet csakis ezen napokra szoritkozhatik és több napra ki nem terjeszthető.

Ezen napokon kivül szünetek nem engedélyezhetek. Ha oly községi, kisebb jelentőségű ünnepek léteznének valahol, a