Circulares literae dioecesanae anno 1899. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VIII.

74 osztott elemi iskola közt pedig ezek 76.7%-ában: vagyis 3.713 elemi iskolában, volt meg a törvényszabta hat éves minden napos évfolyam: összesen tehát csak 10.854 elemi népiskolában, 64.7% arányban tettek eleget az iskolafentartók az 1868. évi 38. t.-cz. 1-sö §. és 48. §-ai azon rendelkezéseinek, mely szerint a mindennapi isko­lázás hat évig tart, illetve a mindennapi iskolázás hat évfolyammal bír. Minthogy pedig a törvény ezen érintett rendelkezése nemcsak azt jelenti, hogy a tanköteles gyermek hat éven keresztül mindennapi elemi iskolába járásra szorittassék, hanem azt is, hogy ezen hat évi idő alatt a népiskola számára törvényben előirt isme­reteket a növendékek elsajátítsák, tehát azon kötelezett tantárgyakban, a melyek a nép­iskola hat évi mindennapi tanfolyamára fölosztva, a törvény 56. §-a értelmében kiadott tantervben osztályról-osztályra megjelöltettek és körülirattak, — kerekded, befejezett kiképzést nyerjenek; — az elemi népiskolák mellöl az 5-ik és 6-ik osztályoknak elha­gyása, illetve a növendékeknek az 5-ik és 6-ik évfolyamnak megfelelő tantervszerü kiképzésének elmulasztása annál inkább törvényellenes állapotot képez, mert ekkép egyes, az 1868. évi 38. t.-cz. 55-ik illetve 11-ik szakaszában megjelölt kötelezett tan­tárgyak (minők: történelem, általános földrajz, polgári jogok és kötelességek, természet- tani tárgyak, gazdaságtan), melyeknek oktatását a népiskolai tanterv az 5-ik és 6-ik iskolai évre szabja meg, — az elemi népiskolai oktatás keretéből kimaradnak, s ezen hiánynyal az elemi népiskolai oktatás törvényszerű feladatát megoldani nem képes. Ugyancsak az 1897/8. tanévről egybegyüjtött adatokból meggyőződtem, hogy a 16.769 népiskola közül csak 13.880 mellett volt ismétlő iskola, tehát a népiskolák 17.3 százalékában nem volt elég téve az 1868. év XXXVIII. t.-cz. 50. szakaszában fog­lalt azon rendelkezésnek, a mely szerint a 12-ik évet betöltött s általában azon gyer­mekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni. Az erészbeli hiány legfeltűnőbb a községi iskoláknál, mert 1775 ilyen iskola közül, csupán 575-nél, és a felekezeti iskoláknál, mert 13,361 ilyen iskola közül, 10.779-nél volt ismétlő iskolai tanfolyam. Hivatkozással e végből a kir. tanfelügyelőkhöz az 1874. évi július hó 15-én 19424, és 1877. évi augusztus hó 26-án 21678. sz. a. intézett körrendeletre, felhívom a közigazg. bizottságot, hogy az elemi népiskolákban a törvényszerű egész hat évfo­lyamban az 5-ik és 6-ik osztálynak, továbbá az általános ismétlő, illetve az 1896. évi 60764. sz. a. kiadott szervezet szerinti gazdasági ismétlő iskolának keresztül vitelére minden jellegű iskolánál a leggondosabb figyelemmel legyen és a 5-ik és 6-ik osztály, valamint a három évfolyamú ismétlő iskolázás behozatalát elmulasztó népiskolák taní­tóival szemben, amennyiben azok felekezetiek, az illető egyházi főhatóságokhoz for­duljon, s a szükséghez képest ide jelentést tegyen, amennyiben pedig állami, községi, magán vagy társulati elemi iskolás tanítóknál tapasztalná e mulasztást, a melyet az illetők p. o. az iskola fokozatos fejlődésével igazolni nem tudnának, ezen mulasztás megtorlására a maga rendes utján intézkedjék. Budapest. 1899. évi április hó 21-én. Wlassics Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents