Circulares literae dioecesanae anno 1898 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IX.
Kérjük az irgalmas Istent, hogy nemzetünknek a megpróbáltatás e napjaiban erőt és bátorságot adjon. Kérjük a hatalmas Eget, hogy édes hazánkban ne engedje megnyílni azt a borzadalmas örvényt, melyből ily világrenditö gonoszságok fakadnak. Boldogult Királynénkért pedig könyörögjünk, hogy annyi földi szenvedés által megtisztulva, Isten szinröl-szinre való látásában találhassa meg az örök békességet és boldogságot. Égető fájdalmunk és mély gyászunk külső nyilvánítására rendelem ezennel, hogy a temetést megelőző három napon át minden káptalani, plébániai és szerzetesi templomban az esti harangszó előtt félóráig az összes harangok szóljanak. A temetés napján feledhetlen jó Királynénk lelki üdvéért a nevezett összes templomokban a hivekkel előzetesen közlendő ünnepélyes gyászistenitisztelet tartassák és arra az összes helyi katonai és polgári hatóságok, egyesületek és tanintézetek külön és ideje korán hivassanak meg a plébániai hivatalok által. A temetés napján továbbá a déli és esti harangszó előtt ugyancsak fél-félóráig szóljanak az összes harangok. A föegyházmegye területén létező összes tanintézetek elöljáróságait különösen felhívom még a következőkre. A temetés és gyászistenitiszteletek napjain a tanintézetek működése szüneteljen. A gyászistenitiszteletek után a melyek a tanuló ifjúság számára esetleg külön is tarthatók — az összes tanintézetek gyászünnepélyt is rendezzenek, a melyen az intézet egyik tanára, vagy tanítója a nemzeti csapás nagyságát méltassa és elhunyt Királynénk emlékezetét, a megrenditöen szomorú eseménynek megfelelő módon, kegveletes szavakkal vésse az ifjúság leikébe. A mély fájdalom és szomorúság érzelmeiben egybeolvadva, ostromoljuk mindnyájan hö imáinkkal az Eget, hogy hőn szeretett koronás királyunk 0 Felségét, valamint fenséges családját és nemzetünket vigasztaló kegyelmeivel erősítse a mondhatlan csapás elviselésére, sürü könyekkel megsiratott királynénknak pedig adja meg a mennyei jutalom végnélküli boldogságát. Amen. Esztergom, 1898. szeptember 11. Kolos, bibornok, herczegprimás.
