Circulares literae dioecesanae anno 1897 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
21 IX. Pius pápa kárhoztatott, mintha t. i. az állameszmének legjobban az felelne meg s a polgári haladásnak feltétlen követelménye az volna, hogy az emberi társadalom alakulásában és kormányzásában tekinteten kívül hagyja a vallást, mintha ez nem is léteznék. Kifolyása ezen törekvés azon veszedelmes áramlatnak, mely szerint a pozitív vallás kérdése csak szabad választás, Ízlés dolga, de maga az állam legyen semleges vagy közönyös minden vallás irányában. E szeparatisztikus elmélet burkolt frázisok alatt iparkodik a komolyan gondolkodók aggályait eloszlatni : „vallási jogegyenlőség“ jelszava alatt hirdeti a vallás szabad gyakorlatát, a katholikusoknak és valamennyi bevett vallásfelekezetnek egyenlőn jogbiztosságot és jogvédelmet igér, hogy mindegyik saját vallási rendszere szerint élhessen és ebből folyó jogait, kötelességeit szabadon gyakorolhassa ; mégis úgy intézkedik, hogy a vallás hitelveit érintő törvényeit is egyaránt alkalmazza a különböző s ellentétes hitczikkelyekkel biró vallásfelekezetekre. Az az államférfiu, ki az államosítást „szabad egyház szabad államban“ jelszóval szüntelen hangoztatta, maga sem tudta azt igy keresztül vinni, mert majd a műveltség, majd a czivilizáczió, majd az állam szuverénitásának ürügye alatt czélzatosan-e vagy kényszeritve oly ellentéteket állított fel, melyeket az egyház el nem fogadhatott, — s igy a szabadnak hirdetett egyház a szabad állam önkényes uralma alá került. Emlitsem-e, hogy a vallási nézetek nem tisztán elméletiek, hanem gyakorlatiak is lévén, mennyire alkalmas a fentjelzett eljárás arra, hogy az egyetértést nemcsak a külön vallásuak, hanem a polgárok között is megzavarja, a társadalmi békét s nyugalmat feldúlja ? M. T. Közgyűlés ! Gondos megfigyelés alapján a nap-nap után felmerülő tünetekből következtethetjük, hogy az emberiség nagyon beteg. Európának ma nincs egyetlen nemzete, melynek társadalmi égető sebei ne volnának. Nincs egyetlen nemzete, mely akár a kül, akár a belbékét csak rövid időre is garantirozhatná ! Miért e lázas állapot ? Ugyan mi hiányzik ? A tudomány ? az irodalom ? az ipar ? a kereskedelem ? a gazdagság ? Hisz ezekben anyagi helyzetünket illetőleg évtizedek alatt nagyobb a haladás, mint azelőtt századokon át! Van vasúthálózatunk, gőzhajóink, távíróink, távbeszélőnk, villamvilágitásunk, börzénk ; vannak bankjaink, tömérdek törvényeink, gépeink, gyilkos fegyvereink, szórakoztatásra, mulatságra tisztességes helyeink, van — mondhatnám — korlátlan egyéni szabadságunk. Ugyan mi hiányzik ? Hiányzik: lelki, vallás-erkölcsi életünk. Korunk elméletei megmérgezték a magánélet erkölcseit és a politikai szenvedélyeket. Nem ismerünk a magyar társadalomra.
