Circulares litterae dioecesanae anno 1896 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IV.

40

Kétségtelen ugyanis, hogy a gyermekek vallására nézve kötött megegyezés a házasság megkötése előtt érvényre nem juthat, érvényesülése tehát csak a házasság- kötés időpontjával kezdődik, a miből következik, hogy az 1894. évi XXXII. t.-cz. 1. §-ában említett „egyszersmindenkorra“, továbbá a törvény 3. §-ában előforduló „később“ kifejezések csak a házasság megkötését követő időre vonatkozhatnak.

Az 1894. évi XXXII. t.-cz. 1. §-ában az „egyszersmindenkorra“ szó azt jelenti, hogy a házasság egész tartamára, az abból származó összes gyermekekre szól a megegyezés. Ez a szó nem azt jelenti, hogy csak egyszer lehet megegyezni, hanem azt, hogy az egyszeri megegyezés kiterjed a házasság egész tartamára az abból származó összes gyermekekre. Ebből a szóból tehát nem lehet azt a következtetést levonni, mintha a házasulók közt csak egyszer történhetnék ily megegyezés, mely mindenkorra szól. Az 1. §. egyáltalában nem szól a kiegyezés megváltoztathatlanságáról. Erről a 3. §-ban intézkedik a törvény, de ott is a rendszerinti esetet, vagyis a házasság tartama alatti megváltoztathatlanság esetét szabályozza. Ha a kiegyezés megvál- tozhatlansága mint általános szabály a törvény 1. §-ából következnék és a 3. §. az 1. §-hoz a kivétel viszonyában állana, akkor a házasulók megegyezésüket még akkor sem változtathatnák meg, ha ők a házasságkötés előtt egyvallásuakká válnak. Ez a következtetés pedig már csakugyan meg nem állhat.

A dolog valóban úgy áll, hogy a megegyezés az I. §. értelmében a házasság idejére és esetére vagy feltételezése mellett köttetik és ehhez képest csak a házasság megkötése idejében és esetében válik hatályossá. Ebből az alaptételből következik, hogy:

a) a megegyezés egyáltalán nem válik hatályossá, ha a felek között házasság nem jön létre;

b) hogy a megegyezés törvényes feltétele, t. i. a törvényben előirt valláskülönbség a felek közt, valamint az, hogy a megegyezésnek az apa vagy anya bevett, vagy törvényesen elismert vallására kell szólni, a házasságkötés ideje szerint itélen- dők meg, úgy, hogy ha pl. a házasulók a megegyezés után, de a házasságkötés előtt egyvallásuakká válnak, vagy ha a megegyezésben megállapított vallás a házasság- kötéskor már egyik házasulónak sem képezi vallását, a megegyezés erejét veszti;

c) és ebből következik nevezetesen az is, hogy a házasulók a megegyezést az általános jogelvekkel is megegyezőleg közös beleegyezéssel a házasságkötés előtt megváltoztathatják és vissza is vonhatják;

d) végül, hogy ha a gyermekeik vallására nézve egyességre lépett felek házassága biróilag felbontatván, ugyanazok a felek később újabb házasságot kötnek egymással, a korábbi házasságuk felbontásával érvényét vesztett megegyezés az újabb házasság megkötése daczára sem éled fel.

II .A latin és görög szertartásu katholikus felek házasságából származott gyermekek nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik.

A m. kir. belügyminister 1896. évi február 11-én 7663. sz. alatt kelt határozata. A sz—i állami anyakönyvi felügyelőnek S. I. vallása tárgyában múlt évi november hó 28-án 143. sz. alatt tett jelentésére hivatkozással értesítem, hogy a latin és görög szertartásu katholikus felek házasságából származott gyermekek az 1814. évi okt. hó 4-én 23,034. szám alatt kelt kir. rendelet értelmében nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik. Ehhez képest S. I. róm. kath. vallásu.