Circulares litterae dioecesanae anno 1896 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XI.
96 nem kap, a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lelkésznek indokolt és az esperes (főesperes) által támogatott kérelmére 50 azaz ötven frtot meg nem haladó fuvarköltség beszámítását engedélyezheti. 32. §. A XIX-ik lap első rovatába iktatja a lelkész azon misék számát, melyek elvégzését más lelkésznek köteles átengedni, mert azokat maga elvégezni nem képes. A 2-ik rovatba jegyzi az átengedett misék után járó dijak összegét. Az elvégezhető misék számát minden egyházmegyében az egyházmegyei hatóság állapítja meg. Miután pedig a megállapított számot meghaladó miséket más áldozárnak tartozik a lelkész átengedni, azért az ezek után fizetett összeget kiadásképen irja be. Ha az átengedett misékért az alapitó levélben semmi határozott összeg sem állapíttatott meg, az egyházmegyében szokásos misedíjak számítandók. Az átengedett misék számát és azok után fizetett díjakat az esperes (főesperes) által kiállított bizonylattal kell igazolni. 33. §. A XX-ik lap első rovatában felsorolandók a nagyobb épületfentartási költségek, a melyek fennálló törvények és rendeletek értelmében a lelkészt terhelik, valamint azon rendkívüli költség, mely a vízszükséglet biztosítása végett felmerülhet. Ugyanazon rovat alatt iktatja be a lelkész a bérépületekre forditott vízvezetéki, világítási és más, a lakhatóság feltételeit biztositó költségeket, megjegyeztetvén, hogy az ezen rendelet 16-ik §-a értelmében már levont épületfentartási költségek itt újból le nem vonhatók. A 2-ik rovat összegezi ezen költségeket. A nagyobb épületfentartási költségek közé fel nem vehetők a plébániai épületek jókarban tartásának költségei, amennyiben e czimen az egyes tételek húsz frtot meg nem haladnak. A nagyobb épületfentartási költségeket az egyházmegyei hatóság igazolja annak kivételével, hogy az engedélyezett építkezési költség mennyi ideig fogja a lelkészi jövedelmet terhelni. Az egyházmegyei hatóság igazolja továbbá a vízszükséglet biztosítására engedélyezett költségek összegét. A bérépületekre forditott vízvezetéki, világítási stb. költségeket a községi (városi) elöljáróság igazolja, a mennyiben az igazolásul szolgáló nyugtatványokat hitelesíti. Ezen kiadások megállapitásánál az 1891 — 1895-ig terjedő öt év átlaga szolgál irányadóul. 34. §. A XXI-ik lapon a jövedelmi és kiadási tételek az előző (I—XX.) összeirási lapok „Megállapított jövedelem“ és „Megállapított kiadás“ rovataiból jegyeztetnek be és egymással szembe állíttatván, a végösszegek összehasonlítása fogja a lelkész tiszta jövedelmét megállapítani. Ezen lapot nem a lelkész tölti ki, hanem a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság, az előző bekezdésben leirt módon. A megállapított tiszta jövedelem számokkal és betűkkel írandó ki és hitelesítésül a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság elnöke és jegyzője irja alá.
