Circulares litterae dioecesanae anno 1893. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Vaszary principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XVIII.
189 ellen a plébános újabb felebbezése folytán az ügy harmadfokban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elé került, mely azt 1893. május 24-én vizsgálat alá vevén, 4655./1893. szám alatt a következő' ítélettel intézte el: „A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság a soproni kir. pénzügyigazgatóságnak neheztelt határozatát .... felebbezett részében megváltoztatja s a felebbezó' róm. kath. plébániát az 1892. évi Ask. 216. tételszám alatt terhére előirt 16 frt, és Ask. 218. tételszám alatt ugyancsak terhére előirt 40 frt illetékösszegek fizetésének kötelezettsége alól fölmenti s ezeknek az összegeknek törlését is elrendeli ; mert igaz ugyan, hogy a bélyeg- és jogilletéki törvény és szabályok kiegészítő részét képező díjjegyzék 4. tétel b) pontja értelmében alapítványokra, szánt vagyontól, ha az alapítás még az alapitó életében történik, mint ajándékozástól, a díjjegyzék 2. tétele értelmébeni illeték jár, ámde ugyancsak a bélyeg- és jogilletéki törvény és szabályok 1. §. A. 2. pontja értelmében ingóságoknak élők közötti ajándékozása csak abban az esetben esik illeték alá, ha az ajándékozási jogügyletről okirat állíttatott ki. Ebben az esetben az illetékkiszabás alapját képező eredeti okirat beköveteltetvén, azokból kitűnt, hogy az Ask. 216/1892. tételszám alatt elkönyvelt és megilletékezett 157 frt alapítványi összeget Josephy Mária bécsi lakos, az Ask. 218/1892. tételszám alatt elkönyvelt és megilletékezett 400 frt alapítványi összeget pedig özvegy Bock Anna rákosi lakos szóbelileg történt kijelentések mellett tette le, s az alapítványi „Stiftungs-Urkunde" okiratnak nevezett okmány, — melyek elseje 1890. évi május hó 31-én, másodika pedig 1891. évi november hó 20-án állíttatott ki, — nem egyéb, mint a rákosi róm. kath. plébános és a templomatyák által az egyházi elöljárósághoz tett jelentés a kérdéses szóbeli alapítványokról, amely jelentésekre a győri püspök, mint egyházi elöljáró által a jóváhagyás reávezetve van. Megjegyeztetik, hogy a kérdéses jelentéseket az alapítók alá, nem írták s így azok alapitó levelet nem adtak. Ily körülmények között a jelzett és körülirt misealapitványoktól illeték nem követelhető.“ Az így létesített misealapitványok tehát a létesítés után közvetlenül következő év január 1-től fogva az 1887. évi XLV. t.-cz. 6. §-nak végpontja szerint ille- tékegyenértéket kötelesek fizetni. Esztergom, 1893. november 18. Tabella, quas reg. officium statisticum regnicolare pro connotandis datis de motu populi edidit, cum eo ad DD. Curatos transpono, ut eas iuxta inviationes ibidem contentas expleant, et quantocyus, inomisse autem usque finem mensis Januarii, anni 1894. respectivo judici nobilium vel consuli civitatis erga reversales consignent. Strigonii, die 17. Novembris 1893. i Census fundi scholaris, menti p. m. Joannis Cardinalis Simor fundatoris con-1 formiter, initio anni futuri 1894. distribuendi venient inter egentes scholarum doceotes Adioecesanos. Provocantur itaque omnes A. R. D. V. A. Diaconi, scholarumque InspecNr. 6424. Tabellae de motu populi dimittuntur. Nr. 6428. Supplices pro subsidio ex "undo scholari Adioecesano usque 20. Dec. submittantur.
