Circulares litterae dioecesanae anno 1891. ab ordinariatu archi-episcopali strigoniensi ad clerum archi-dioecesanum dimissae

IX.

67

díjazandó meg-. A magánfeleknek portómentes hatóságokhoz ezek felszólítására köz- szolgálati ügyekben irt leveleikért, valamint a többi pontok alatt felsorolt többi portómentes levélért, az ajánlási dijat a feladáskor meg kell fizetni. Kivételt képeznek a magyar tudományos akadémiának saját könyvkiadványait tartalmazó keresztkötésü küldeményei, valamint a községi kézbesítőknek az árvaszékek vagy bíróságok ezimén feladott és okiratokat tartalmazó leveleik, továbbá az egyetemi tanács és végre a Tisza-szabályozó-társulatok levelezése, melyek az ajánlási dij alól is mentesek.

A portómentességre igényt tartó levelek külkellékei tekintetében a portómentességi szabályok E/. pontja a következő' szabályokat állapitja meg.

„Minden portómentes levélnek a hivatalos pecsét lenyomásával, vagy ragjegyével (Vignette) kell lezárva lennie (kivéve, ha a feladó hivatalos pecséttel ellátva, nincs), a boríték czimoldalának felső jobb sarkára fel kell irni a küldő nevét és ha ez nem hatóság, testület vagy intézet, hanem valamely közeg, ebbeli minőségét, ez utóbbi a czimben is mindig kiteendő, ha a levél egyes személyhez szól. Végre a boríték alsó balsarkán záradékban ki kell tüntetni azt, hogy a levél portómentes ügyet tartalmaz. A fennebbi B. czikk 1. és 2. pontja alatt a jelzett levelezéseknél záradékul elég ha „Hivatalból“ megjelölés használtatik. Portóköteles czimzettekliez intézett hivatalos levelekre „Közszolgálati ügyben portómentes“ záradékot kell felírni.

Azon leveleken pedig, melyek portóköteles feladóktól közszolgálati ügyekben portómentes hatósághoz intézteinek, záradékul ki kell tenni : „hivatalos felszólítás

folytán

................................ügyben, portómentes.“

„A fennebb elősorolt többi portómentes levelezésnél, éppúgy, mint a hivatalos felszólításra irt leveleknél, a záradékban mindig ki kell fejezni a levelezés tárgyát képező ügyet is, pl. vallás, oktatási, ujonczozási, szegénységi stb. ügyben portó- mentes, vagy ahol el van rendelve, az illető minister! rendelet számát, melylyel a portómentesség engedélyeztetett.“

„Ha valamely portómentes szállítás végett postára adott levél a most elmondott kiilkellékeknek nem felel meg, a postahivatalok kötelesek azt kellő felvilágosítás mellett a feladónak visszaadni.“ Ha azonban ez a posta elindulása előtt már nem lehetséges, a levelet kellőleg megdijazva el kell szállítani. A leadó postahivatal, ha az ily levél czimzettje azt állítja, hogy a levél tartalmánál fogva portómentes, a borítékot tőle visszakérvén, arra a czimzett által a feladó hatóság intézvényének rövid tartalmát és számát felíratja és a levelet neki portómentesen kiadja, a borítékot azonban a térti levelek jegyzékébe felveszi és azzal együtt az előttes posta és távirda- igazgatóságnak felterjeszti, mely a portót attól szedi be, ki a levelet feladta anélkül, hogy azt a portómentes kezelésére szükséges feljegyzéssel ellátta volna.“

A „Postai Tariffák“ 67-ik §-a szerint a kocsipostával portómentesen szállíttatnak :

1. a) „bankjegyeket, értékpapírokat, drágaságokat (rendjeleket), érczpénzt és nyers állapotban levő nemes fémeket tartalmazó küldemények, ha a feltétlenül portómentes polgári és katonai hatóságok és hivataloktól (L. a 25. §. B. 1. és 2. pontjait) ugyan ilyenekhez vannak intézve.“

b) „a községek által beszedett adópénzek és állami illetékek, (köztük az országos tanitói nyugdíjalapra teljesített befizetések, ha az adóhivatalba, illeték sza-