Circulares litterae dioecesanae anno 1890. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

XXIV.

162 7080. sz. A községi képviselőtes­tület oly hatá­rozata, mely valamely fele­kezet tulajdo­nát képező, de a politikai község nevére bejegyzett bir­tok telek- könyvezésé- nek az illető felekezeti egy­házközség ja­vára való ki­igazítását czé- lozza, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. értelmé­ben nem kifo­gásolható. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közön­ségéhez 1889. évi 67,839. sz. alatt intézett következő rendeletében: A vármegye tör­vényhatósági bizottságának folyó évi julius hó 16-án tartott közgyűlésében 333. sz. alatt hozott határozatát, melylyel D. község képviselőtestületének a község és a római kath. hitközség közt létrejött egyezséget tartalmazó határozata jóváhagyatott s neve­zetesen a római katholikus iskolai czélokra szolgáló épületeknek telekkönyvileg is a római kath. iskola tulajdonául leendő kitüntetése megengedtetett, a d—i református, ágostai evangélikus és izraelita hitfelekezetek elöljárói által emelt felebbezés folytán felülvizsgálván, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg helybenhagyom. Mert tekintve, mikép a kérdéses ingatlanok rendeltetése jogszerűen mindig az vala, hogy a római katholikus népoktatás czéljaira szolgáljanak s úgy ezek felekezeti jel­lege kétségtelen; tekintve, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk, mely a hitfelekezeti iskolának, a községi iskolától való különválasztását elrendelte, az addig felekezetiekül ismert iskolák jellegét érintetlenül hagyta; tekintve, hogy e törvényczikk értelme szerint valamely iskolának felekezeti jellege azért, mert azt addig a község tartotta fenn, kétségbe nem vonható, a mi kitűnik a 25. §. második bekezdéséből, mely hatá­rozottan emliti azon hitfelekezeti iskolákat, „a melyek eddigelé a község vagyonából és jövedelméből tartatnak fenn“, sőt az ily gyakorlatnak tovább meghagyását is enge­délyezi ; tekintve, mikép az előadottakból kitetszik, hogy a kérdéses ingatlanok a római katholikus egyházközség jogos tulajdonát képezik, a mit különben D. község’ már 1873-ban a politikai község vagyonának a kebelében létező egyházközségek va­gyonától volt elkülönitése alkalmakor elismert, az által, hogy az eddig általa fentai’- tott, de katholikus felekezeti iskolákat épületestől a római katholikus egyházközség­nek birtokába s a róm. kath. iskolaszék kezelése alá bocsátotta: az egyezség, mely a jogos tulajdonnak telekkönyvi feltüntetését, illetőleg helytelenül a politikai község- nevére történt telekkönyvnek kiigazítását czélozza, nem nehézményezhető. Esztergom, 1890. deczember hó 18-án. Joannes Cardinalis Simor m. p. Archi-Episcopus.

Next

/
Thumbnails
Contents