Circulares litterae dioecesanae anno 1889. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
VII.
63 A m. kir. Curia büntető osztálya 1888. évi 7684. sz. a. következő határozatot hozott: Isten nevének, mint a vallásos tisztelet tárgyának nyilvános meggyalázása a kbtk. 51. §-ába ütköző kihágást képez. Ügy állás: K. Benedek József 1886. évi junius hó 13-án Zsadányban, midőn egy döglött lovat nyúztak, a nyuzásban segitendő, többek előtt úgy nyilatkozott: „Megnyuznám én az öreg Istent is, ba itt volna előttem dögölve.“ Ezen cselekményért a nagyváradi kir. törvényszék által a btk. 190. §-ába ütköző vallás elleni vétség czimén vád alá helyeztetett és megtartott tárgyalás után felmentetett. A budapesti kir. Ítélőtábla azonban az első bíróság ítéletét megváltoztatta és vádlottat a kihágási B. T. K. 51. §-a alapján a vallás és annak szabad gyakorlata ellen elkövetett kihágásban bűnösnek mondotta ki és 3 napi elzárásra Ítélte azon döntő indokból, mert vádlott az Istenről, mint az állam által elismert hitfelekezetek vallásos tiszteletének tárgyáról nyilvánosan, meggyalázólag nyilatkozott és ez által közbotrányt okozott. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. tábla ítéletét helybenhagyta. Strigonii, die 25-a Martii, 1889. Pro statu notitiae et fine faciendae eum ludirectoribus communicationis publicatur sequens declaratio ministerialis: A néptanítói fizetéssel egységesen megállapított kántori illetményekre községi pótadó ki nem vethető. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye köz- igazgatási bizottságához folyó évi február hó 8-án 3790. szám alatt intézett következő rendeletében: A czimnek 1887. évi deczember hó 9-én tartott ülésében 2169. szám alatt hozott határozatát, mely szerint G. A. f—i kántortanitó a reá rótt községi pótadó leírása iránti kérelmével elutasittatott azon indokolással, hogy az 1886. XXII. t.-cz. 138. §-a szerint községi pótadómentesség a néptanítók, mint ilyenek az ezen állásuk után járó illetményeik után élveznek, ámde a járási főszolgabíró jelentése szerint G. A. f—i kántortanitó a királyi adófelügyelőséghez benyújtott adóbevallás alapján párbér tehát kántori illetménye után lett pótadóval megróva, már pedig azon jövedelem után, melyet mint kántor élvez, pótadómentességnek helye nincs; az érdekelt G. A. kántortanitó által közbe tett felfolyamodás folytán felülvizsgálat alá vevén, a vallás- és közoktatásügyi m. k. minister ur meghallgatása után a czim határozatát feloldom és felfolyamodót kántortanitói jövedelme után községi pótadó fizetése alól a fent hivatkozott 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-a alapján felmentem s egyszersmind a felfolyamodó terhére kántortanitói jövedelme után előirt s felszólamlás tárgyává tett községi pótadó leírását elrendelem. Mert a tárgyalási iratok szerint nem csupán azon 4 frt és hat kiló búza, mely a czim határozatának alapjául szolgált főszolgabírói jelentésben emlittetik, képezi egyedül a felfolyamodó tanítói javadalmazást, ezen illetmények csak segély, ajándék gyanánt lévén tekinthetők, melyet a község a canonica visitatióban meghatározott módon javadalmazott kántortanitójának nyújt, hanem tanítói működéséért járó tulaj do nképeni javadalmazása l> L L 1» \ Nr. 1934. De immunitate proventuum ludire- ctoralium a tributo com- munali.
