Circulares litterae dioecesanae anno 1888. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
IX.
87 a. kelt itteni rendeletben kimondatott ugyan, hogy a községi iskolai tanítóknak az ez iránt jelenleg fennálló szabályok alapján a községi pénztárból szolgáltatandó ta- nitógyülési napidijakra igényük nincs, ezen kijelentés azonban nem zárja ki azt, hogy egyes községek köteleztetés nélkül önként minden a tanítók részéről támasztható egyoldalú jogi következtetés kizárásával a tanítóknak a fentebbi czélra napidijakat szavazzanak meg, miben a községek, ha csak kedvezőtlen anyagi viszonyaik azt indokolttá nem teszik, hivatalból meg nem akadályozhatók; annálfogva, tekintve, hogy Gyergyó-Szárhegy község képviselőtestülete 1886. évi január hó 18-án kelt határozatával az ottani tanítóknak tanitógyülési napidijjal való ellátását önként elhatározta, tekintve, hogy ezen határozat ellen az érdeklett községi lakosok által felszólamlás nem adatott be, a község pedig nincs oly kedvezőtlen vagyoni viszonyok között, hogy ezen kiadása hivatalból vétethetnék kifogás alá; a vármegyebizottság megfelebbezett határozatának megváltoztatásával, a Gyergyó-Szárhegy község által az ottani tanítók részére megszavazott tanitógyülési napidijat engedélyezendőnek találtam. Egyben megjegyezvén, hogy ezen rendelet a felfolyamodást szintén aláíró gyergyó-ditrói tanítókra nézve azért nem lett kiterjesztve, mert az általuk is megfelebbezett 477/87. évi megyebizottsági határozat csakis a gyergyó-szárhegyi tanítók kérelmére vonatkozik, mi azonban nem zárja ki azt, hogy hason körülmények mellett a gyergyó-ditrói tanítók részére megszavazott napidijak is engedélyeztessenek. (Magyar Közigazgatás. 1888. évf. 15. sz.) Strigonii, die 17-a Aprilis, 1888. A vallás és közokt m. kir. ministertől: 2922. szám. A „Wandkarte von Europa, entworfen und gezeichnet von B. Kozenn (Wien und Olmütz, Verlag von Eduard Holzel)“ czimü térképet, melyen Magyarország politikai önállósága nincsen feltüntetve és a magyar történelmi helynevek helyett német nevek használtatnak, a főváros pedig két külön városként szerepel, — továbbá a Samuil V. Isopescul „Elemente de geografie comparativa pentru clasele inferióre si mylocie de gymnasii, scóle reale si alte scóle coordinate (Csernovicz, 1882.)“ czimü tankönyvet, mely hazánknak úgy közjogi, mint tényleges állapotával merően ellenkező téves adatokat tartalmaz, végre a „Cursu elementaru de istoria universala pentru clasa I. (II. III.) a scolelor secundare de Joan Marescu (Bukarest)“ czimü tankönyvnek mind a három kötetét, mely hazánk történetét illetőleg merőben téves tanokat tartalmaz és felosztásánál fogva sem felel meg tanügyi viszonyainknak, az összes hazai iskolákban való használatból ezennel szigorúan kitiltom. Erről van szerencsém a Főhatóságot oly felkéréssel értesíteni, miszerint ezen rendeletemet a hatósága alá tartozó Összes iskolai hatóságokkal és iskolákkal az 1876. évi XXVIII. t. ez. 7. §-ának 5. pontjára, illetőleg az 1883. évi XXX. t. ez. 49. §-ára való figyelmeztetéssel közölni méltóztassék. — Budapest, 1888. évi márczius hó 20-án. TREFOBT s. k. Strigonii, die 12-a Aprilis, 1888. Nr. 1988. Libri a scholis arcentur.
