Circulares litterae dioecesanae anno 1888. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

I.

V

„Am. kir. honvédelmi ministeriumnak 1870. évi nov. 27-én 24962. sz. alatt kelt körrendeleté a tényleges szolgálatban elhalt katonákról szóló bizonyitvá- nyok a polgári hatósággal közlése iránt.

A katonai kórházakban vagy háború alkalmával elhalt katonákról szóló halotti bizonyitványok tekintetében, a családi viszonyok rendezése czéljából, és az anyakönyveknek az illetékes lelkészek által eszközlendő kiigazítása végett, értesitem

. közönséget, hogy a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel egyetértőleg, s ennek folyó évi augusztus 17-éről 4747. szám alatt kelt átirata szerint, valamennyi katonai hatóságoknak meghagyatott, hogy a tényleges szolgálatban elhalt katonákról kiállitott halotti bizonyitványokat, minden késedelem nélkül azon hadkiegészitési kerületi parancsnoksághoz küldjék át, a melynek területéhez az elhalt katona, illetó'ségénél fogva, tartozott; a hadkiegészitési parancsnokságok pedig utasittattak, hogy az ily halálozási esetekről az illető polgári közigazgatási hatóságokat, a felek tudósítása végett, mindannyiszor értesítsék.

Minthogy azonban az anyakönyvi kivonatok, illetőleg a jegyzőkönyvek, és ennélfogva a halotti bizonyitványok is, a hadkiegészítő parancsnoksághoz tartozó katonai lelkésznél őriztetnek: a felvilágosítást kérő felek a halotti bizonyitványokat saját közigazgatási hatóságaik utján az illető hadkiegészítő parancsnokságtól, vagy egyenesen az ezen parancsnoksághoz tartozó katonai lelkésztől kaphatják meg.

Felhívom ennélfogva .... közönségét, hogy ezen rendeltemet közhírré tenni, s annak foganatosítását részéről előmozdítani ne késsék.

Kelt Budán, november 27-én 1870.

Strigonii, die 5-a Januarii, 1888.

6

Nr. 368.

Rescriptum minist, de solutionibus docentum accurate praestandis.

„A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. 49877. szám.

Főmagasságu Bibornok Herczeg-Primás és Érsek Ur! Daczára annak, hogy már több ízben, legutóbb pedig a kir. tanfelügyelőkhöz intézett f. é. márczius hó 2-án 6567. sz. a. kelt körrendeletemben intézkedtem az iránt, hogy a tanítók fizetései és egyéb illetményei pontosan szolgáltattassanak ki, még is mindegyre újabb panaszok merülnek fel a miatt, hogy a tanítók fizetéseiket rendetlenül és elkésve kapják meg.

Tekintve azt a körülményt, hogy a néptanítók fontos hivatásukhoz képest általán véve úgyis mostohán vannak díjazva és megélhetésük szempontjából javadalmaik pontos és kellő időben való kiszolgáltatására vannak utalva; — tekintettel arra, hogy javadalmaik elkésett kiszolgáltatása esetén anyagi romlásukhoz vezető és állásuk tekintélyét aláásó kölcsönkérésre vannak utalva; — tekintettel végre arra, hogy az anyagi zavarokkal küzdő tanító nem képes feladatának higgadt teljesítésére, minek következtében az iskola és a közmivelődés kárt és hátramaradást szenved: ezeknél fogva teljes bizalommal fordulok Főmagasságodhoz azon megkereséssel, hogy hatáskörében, valamint általán a népnevelés előmozdítására, úgy különösen arra is gondos beható figyelmet fordítani méltóztassék, hogy a felekezeti iskolai tanítók illetményei az illető közegek által pontosan szolgáltattassanak ki, ezen czélra