Circulares litterae dioecesanae anno 1886 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
VII.
58 Nr. 2291. Per obitum Joannis Adamovich vacans parochia Per- betensis concursui exponitur. Praesenti in perpetuum valituro absque ulla Brevis expeditione. Contrariis quibuscumque non obstantibus. Datum Romae ex Secretaria eiusdem Sac. Congregationis die 16 Ianuarii 1886. I. B. Card. FRANZELIN Praefectus. FRANCISCUS DELLA VOLPE Secretarius. Strigonii, die 7-a Aprilis, 1886. Nestor Cleri huius Archi-Dioecesis Joannes Adamovich, Metrop. Eccl. Stri- goniensis Canonicus honor., emeritus Vice-Archi-Diaconus et parochus in Perbete, die 5-a curr. susceptis moribundorum Sacramentis e marasmo senili obdormivit in Domino. Agebat aetatis annum 94., Sacerdotii 71., natus 25. Sept. 1792, sacerdotio initiatus 12. Novembris 1815. Resignato sponte ante decennium VADiaconi munere, parochiam usque dies vitae rexit, Cooperatoris adjutus opera. In annunciando verbo Dei indefessus a sacris dicendis sermonibus non abstinuit, S. Missae sacrificium vix non quotidie obtulit, e privilegio Summi Pontificis vel de Beata Maria Virgine, vel de Requiem tantum, ob obtusam oculorum aciem. Grandis aetatis seu senectutis, quae ipsa esse solet morbus, molestias, debilitatem imprimis nonnisi circa vitae finem sentire coepit, cuius animam solitis ad aram suffragiis commendo. Qui pro vacante, quod tenuit, parochiali beneficio competere cupiunt, supplicem suum usque finem futuri mensis Maii horsum exhibent. Strigonii, die 7-a Aprilis, 1886. 2292. sz. A Szent-Ist- vántársulat által kiadandó népiratkák ügyében. A Szent-Istvántársulat az általa kiadandó népiratkák terjesztésére hívja föl az ide mellékelt megkeresésben a tdő papság figyelmét s kéri közreműködését. Nem közönséges, nyerészkedésre alapított vállalatról van szó, hanem a nép erkölcsi és anyagi jólétének, az erkölcs nemesítésének oly eszközei lesznek e népies iratok, melyek amellett, hogy hivatva lesznek a nép figyelmét elvonni a károshatásu ponyvairodalomtól, egyszersmind megkedvelteik vele a jóirányu olvasmányokat és ezáltal segítségére lesznek a lelkésznek a nép valláserkölcsi nevelésében, a rossz példák kiirtásában, a jók követésében és gyakorlásában. Hogy azonban e nemes czél elérhető legyen, nemcsak a társulat jóakaratu törekvésétől, hanem főleg a népiratkáknak terjesztésétől fog függni. A társulat a maga részéről semmit sem fog elmulasztani, hogy a népiratkák nevük és czéljuknak minden tekintetben megfeleljenek. Kiadásuk által, mint a felhívásból látható, anyagi előnyöket nem keres, sőt azokat inkább az elárusítók számára biztosítja, midőn oly százalékot enged, minő hasonló vállalatoknál eddig elő nem fordult. Az elárusitás közvetítésének módozatai olyanok, melyek a lelkészi teendőkben semmiféle zavart sem fognak okozni. Mindezek iránt bővebb tájékozást nyújt maga a társulat által előleges jóváhagyásom és hozzájárulásom mellett szerkesztett fölhívás, mely a tdő lelkészkedő papság figyelmébe kiválóan ajánltatik. Ha mindenki a maga körében megteszi mindazt, amit tehet, akkor a társulat csakhamar megvalósítva fogja látni pártolásra méltó nemes czéljait. Kelt Esztergomban, 1886. ápril 8-án. Joannes Cardinalis Simor m. p. Archi-Episcopus.
