Circulares litterae dioecesanae anno 1886 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

XXIII.

165 Ab aliquo tempore a subditis regni Hungáriáé, quotiescumque in oris exteris matrimonium contrahere intendunt, requiritur, ut sibi licentiam mini- sterialem procurent, in qua declararetur, nihil obstare, quominus subditus regni Hungáriáé in oris exteris validum matrimonium contrahere queat. Qui jus matrimo­niale in patria nostra vigens, vel primis labiis degustarunt, nec momento quidem dubitarunt, licentias has, valorem matrimonii non afficere; quum tamen nihilominus mota fuisset haec quaestio, reg. justitiae ministerium sub 27-a Octobris an. 1885. Nr. 52,023, sequens in hoc objecto direxit ad ministerium cultus et publicae institutio­nis rescriptum: Folyó 1885. évi október hó 8-án 39,355. sz. a. kelt nagybecsű átiratában méltóztatott czimed véleményemet kikérni a Bécsben székelő német nagykövetség által felvetett azon kérdésre nézve, vájjon a magyar állampolgárok által külföldön kötni szándékolt házasságnak Magyarországban leendő érvényessége iránt kiállítandó bizonylatnak a házasulandó felek általi beszerzése magának a házasságnak érvényére szükséges-e vagy sem? A cs. és kir. külügyminisztérium által czimedhez 1885. évi február hó 26-án 3812. sz. a. intézett és czimed által hozzám áttett átiratnak visszaküldése mellett van szerencsém a felvetett kérdésekre vonatkozó nézetemet czimeddel a következőkben közölni: I. A magyar állampolgár által külföldön kötött házasság más érvénytelenítő házassági akadály nem létében Magyarországban két­ségtelenül érvényes, ha az eskető vagy összeadó lelkésznek a szóban forgó bizo­nyítvány nem is adatott át. Az érvényben levő állam és egyházi jog szerint kül­földön kötött házasságok érvénye ily bizonyítvány bemutatásától nem tételeztetik fel. Törvényeink iiyféle érvénytelenítő házassági akadályt nem ismernek. 2. Egyéb­iránt az 1876. évi október 3-án tartott minisztertanácsban hozott határozatnak és a czimed által annak alapján 1886. évi október hó 19-én 24,077. sz. a. kibocsátott rendeletnek nem is az volt a czélja, hogy újabb érvénytelenítő házassági akadályt állapítson meg. Számos külföldi állam törvényei megkövetelik azt, hogy a más államban honos férfi a házasságkötési hely hatósága előtt beigazolja, miszerint az általa kötendő házasság azon államban, a melynek honosa a férfi, érvényesnek fog tekintetni. Teszik ezt azért, hogy kikerültessék azon eshetőség, hogy a házasságkö­tési hely törvényei szerint érvényes házasság a férfi hazájában érvénytelennek ki ne mondassák. A házasság által keletkező számos, a közigazgatási, család és örökö­södési jogba vágó fontos viszonyaikat tekintve, nem tagadható, hogy egyes külföldi államok ezen eljárása indokolt. A közlekedés és forgalom könnyűsége és gyakori­sága gyakorivá tette a különféle államok honosainak egymás közötti házasságát is. A külföldön házasságra lépő magyar állampolgároknak a szóban forgó bizonyít­ványra gyakran volt szükségük. Magyarországban azonban oly hatóságot, a mely a kérdéses bizonyítványt részükre hatálylyal kiállíthatta volna, nem találhattak. Ezer hiányon segítendő, hozta a minisztertanács a fölebb hivatkozott minisztertanácsi ha­tározatot, a melynek egyedüli czélja csak az volt, hogy a magyar állampolgárok­nak mód nyujtassék arra nézve, hogy ezek oly államokban is, a melyekben a há­zasságnak külföldön való megkötése az ily bizonyítvány bemutatásától van függővé téve, házassági frigyre léphessenek. A felmerült kétely tehát csakis a minisztertanács 1876. évi október hó 3-iki határozatának vagy az annak alapján kibocsátott 1883 Nr. 7182. De licentiis ministerialibus relate ad va­liditatem ma­trimoniorum extra patriam contractorum. • It L

Next

/
Thumbnails
Contents