Circulares litterae dioecesanae anno 1885 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XII.
86 vezett helyettesének aláírása nélkül adatott ki, és egyáltalában érvénytelen a törvény 2. §-a értelmében mindazon tanítói oklevél, mely az említett határnaptól fogva oly egyénnek adatott ki, a ki a magyar nyelvet beszédben és írásban annyira el nem sajátította, bogy azt a népiskolákban taníthassa. 9. A mely népoktatási tanintézetben a tanterv megállapítása, a tanító képesítése vagy a magyar nyelv tanításának eredménye az 1879. évi XVIII. t. ez. kö- velményeinek meg nem felel, azon tanitézet törvényszerű rendeltetésének eleget nem tehet s a hiányok haladéktalan pótlására van szükség. Miért is tisztelettel felkérem Főmagasságodat, hogy az előzőkben foglaltak szerint a kellő intézkedéseket azonnal megtenni és a kir. tanfelügyelőt az 1879. évi XVIII. t. ez. végrehajtásánál hathatós támogatásában részesíteni méltóztassék, hogy a tanintézetek az 1885/e tanévre a netalán tapasztalandó bajok orvoslása után kezdhessék meg működésűket. Ha azonban a hiányok pótlására mindaddig mi sem történnék, úgy az 1879. évi XVIII. t. ez. 6. §-ának 3. pontjában foglalt határozott rendelkezés szerint az 5%-os iskolai adó kivetése fog elrendeltetni. Azon tanítók, kik nem magyar állampolgárok, magukat honosítani tartoznak, szintúgy kötelesek azok, kik külföldön nyert képesítési oklevéllel bírnak, a megszabott pótvizsgák letétele után oklevelüket nostrificáltatni. Ezekre nézve 1881. éve 4832, valamint 1882. évi 15863 és 18257. számú körrendeleteimben részletesen intézkedtem. A kir. tanfelügyelőket jelen rendeletem gyors és pontos végrehajtására utasítván ismételten tisztelettel felkérem Főmagasságodat, hogy saját részéről a szükséges intézkedéseket mielőbb elrendelni méltóztassék. Fogadja Főmagasságod kiváló tiszte- telem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1885. május 28-án. Trefort s. k.“ A magyar nyelv kötelező tanítása érdekében a nem magyar és vegyes nyelvű népiskolákban már 1879. évi egyházmegyei XIX. körlevelemben 5463. sz. a. s újabban az 1883. évi IV. körlevelemben 1289. sz. a. k. rendeleteimmel intézkedtem; különösen utóbbi helyen közölvén a magyar nyelv kötelező tanítása által szükségessé vált uj tantervet, mely főegyházmegyém nem magyar népiskoláiban azóta sikeresen hasz- náltatik. Ugyanazon alkalommal az országos törvény idevonatkozó rendelkezéseinek közlése mellett, figyelmeztettem főegyházmegyém papságát és az iskolaszékeket, hogy oly egyének, a kik a magyar nyelvet teljesen vagy legalább annyira nem bírják, hogy azt a népiskolákban sikerrel taníthatnák, tanítókká többé nem választhatók. Mindezen intézkedéseket jelenleg megújítván, azoknak lelkiismeretes és pontos megtartására utasítom a főegyházmegyei népiskolák iskolaszékeit, a tanfelügyelő alespereseknek pedig meghagyom, hogy a kerületi népiskolák látogatása alkalmával vizsgálat alá vegyék a tantervet s személyesen is szerezzenek maguknak meggyőződést arról, vájjon a tantervben a magyar nyelv tanítására kijelölt órák pontosan megtartatnak-e és a gyermekek oly előmenetelt tanusitanak-e a magyar nyelvben, a minőt a reáforditott s lelkiismeretesen betöltött órák számától jogosan várhatni. A mi pedig a tanítókat illeti, a tanítói választásokat vezető alesperes és tanfelügyelők, illetve az iskolaszéki elnökök, olyan tanítókat, kik a magyar nyelvben nem bírnak annyi jártassággal, hogy azt sikeresen
