Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
XVII.
76 pag. 98. sequentia in rem nostram scribit: (in usum Parochorum Regni Hungáriáé) Objiciunt quinto: Si Romanus Pontifex succederet Petro in primatu, succederet etiam in fide, sed non succedit in fide, ergo nec in primatu. Major certa est ex principiis Catholicorum. Minor probatur; potest enim in Pontifice fides deficere, ergo non succedit Petro in fide, cujus fides post orationem Christi deficere non potuit. Luc 22. Antecedens probatur; Pontifex Romanus potest fieri haereticus, ut catholici nonnulli concedunt; sed hoc est deficere fidem in Pontifice, ergo. Ex quo rursum sequitur, quod Pontifex factus haereticus possit deponi, et judicari ab Ecclesia, ergo non est supra Ecclesiam, quae omnia apud nos inconvenientia sunt. Respondeo distinguendo majorem, succederet etiam in fide Petri, quantum ad officium Pontificis, coneedo majorem: quantum ad propriam et privatam perseverantiam in fide, nego majorem. Itaque duplex quoddam erat beneficium a Christo impetratum Petro in fidei firmitate: primo, quod Petrus etiam, qua persona privata, fidem nunquam amitteret. Secundo, quod Petrus quatenus Pontifex et Pastor Ecclesiae universae nihil unquam docere potest contra fidem, tum ipse tum omnis, qui sibi in Pontificatu succederet; etsi autem non ita certum sit, Pontificem succedere Petro in primo, in secundo tamen certissimum est, eum esse Petri successorem; probatum enim est Petrum et ejus successores esse totius Ecclesiae pastores et Rectores, quibus tota Ecclesia obedire teneatur, et ex altera parte probatum etiam est, nihil contra fidem ab universa Ecclesia credi posse; ergo quidquid Pontifex, ut Pastor et Doctor Ecclesiae summus, toti Ecclesiae credendum proponit, esse contrafidem nullo modo potest, ergo Pontifex deficere non potest infide ut summus Pastor et Doctor Ecclesiae. An autem Pontifex incidere possit in haeresim ut privatus quidam homo; quemadmodum supponere videtur Canon „Si papa Dist. 40. et Synodus 8. generalis, an vero non, ut defendit Bellarminus et Albertus Pighius, parum moror, qua n d o c er t um est, eum publice haeresim docere, aut definire non posse.“ Illyés István, esztergomi Cantor kanonok „Catekismus avagy Lelkitéj.“ Nagyszombat 1 6 9 7. pag. 16. et seq. dicit: „Továbbá csak sz. Pétert nevezte Urunk petranak, kő- szálnak, kin az 8 anyaszentegyházát építené, úgymint Helytartóján . . . Kérdés. Micsoda az, a mivel Péter nagyobb a több Apostoloknál: mert ha 8 Apostol, a többi is Apostolok, ha lelkipásztor, a többi is lelkipásztorok, ha fundamentum, a többi is azok? Felelet. Megértheted azt Sz. Cypriánusnak elébb emlitett és sz. Jeronymusnak e következendő szavaiból: Supra Petram fundatur Ecclesia sat. Holott mindenik e két sz. Doctor közül, hármat mond. . . . Elsőt, hogy az Apostolságot a mi illeti, abban egyenlő volt Sz. Péter a több Apostolokkal. Másodikat, hogy az Apostolság kívül sz. Péternek más tiszti volt, azaz fő volt és első volt a több Apostolok között. Harmadikat, miért kellett egy főnek lenni az Apostolok között; tudn ii 11 i k, h ogy az egyesség megtartatnék ésahasonlásra vagy különözésre alkalmatosság ne lenne a hívek között, midőn mind egytől kellene fügniek... És 8 dolga volt főképen Christus után, gondot viselni reá: hogy az atyafiak és a liivek tellyes gyülekezete megmaradgyon abban a vallásban, mellyető tőn az Isten fia felől. Miképpen Urunk megmondá neki sz. Lukácsnál. Ezekből az is kitetczik, hogy a főpásztor- ságot nem magáért, hanem az Anyaszentegyházért és a hivek erőssitéseért adta Péternek
