Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
XVII.
83 gyomlálja. De nem veszi észre, hogy nem győzedelmeskedhetik Krisztus ereje ellen, a ki azt Ígérte, hogy az Anyaszentegyházon, melyet Péteren fundála, a pokolnak kapui erőt nem vesznek. Megmutatta Krisztus az Evangeliotnban, hogy az ő Anyaszentegyházát egyen épitette, egy által erősítette meg az Atyafiakat az hitben, egy által legelteti juhait, és ez nem más, hanem Péter. Akai’od-e tudni, hogy Péternek a hitben állandóság igértetett ? Hallyad önönmagát, a Krisztus Luc. XXII. egyedül Péternek Ígért azoknak s magának a hitben való megerősítésére állandó erősséget . . . Akarod hallani, hogy Krisztus felmenvén Mennyekben Pétert rendelte maga helyett az ő juhainak és bárányainak vezérlésére? Olvasd Joann. XXL és feltalálod, hogy háromszor mondotta Krisztus Péternek: Legeltesd az én juhai mat. Mi lett volna belölünk, ha e földön maga helytartóját nem hagyta volna, a kinek hitéért könyörgott, hogy el ne fogynék és hogy abban megerősítené atyafiait és egy- begyüjtse. Ha minden Apostolokat kíván vala a sátán, hogy megrostáltatnának, mint a búza, miért nem kiváltképen mindnyájáért, hanem egyedül Péterért és ennek a hitben való állandóságáért könyörgott? Miért akarta, hogy minden vetekedések, melyek az Anyaszent- egyházban támadnának, egy által végződnének, és azért egynek t. i. Péter hitéért könyör- gött kiváltképen, hogy mind magában, mind másokban épen s tisztán a hitet megőrizné . . . Hidd el, sok zür-zavar és szakadások történnének az Ekklesiában, ha nem volna egy fő, kinek ítéletivel és hatalmával mindezek lecsendesitetnének. Rendelt tehát Krisztus az Anyaszentegyházban egy fő-pásztort, kinek engednének mindnyájan, és a ki megcsalhatatlanul vezérelné az Ekklesiát, ez pedig nem más, hanem a római Pápa.’4 Joannes Gisbert S. J. in Prolusionibus et Dissertationibus theologicis A-o 1750. dum Joannes Piacsek sub auspiciis Josephi Caroli Zbisko de Kiskolaesin, electi Episcopi Vegliensis, Ins. Coll. Eccl. Posoniensis Praepositi theses theologicas defenderet, editis, in dissertatione prima pag. 47. haec scribit: „Sed Nilus iste supra alveos veritatis quam late exundat! nam etiam in sensu Authorum, qui Romanis Pontificibus magis favent, infallibilitas Romanorum Pontificum non ea est, ut non errent Pontifices errore privato, sed ut non errent ex Cathedra loquentes, hoc est, nunquam errorem proponant toti Ecclesiae credendum, cum obligatione acquiescendi. Ergo quamvis daremus errasse Petrum errore privato, non inde elevaretur, quam stare volunt, Romani Pontificis infallibilitas; dummodo staret non errasse Petrum ex Cathedra loquentem. Atqui evidens est, Petram ex Cathedra loquentem non errasse: neque enim Petrus judaizans definivit judaizandum esse, et gentes sic coegit, utique non coegit definitionis aut imperii vi, sed exempli. Quare, si quod ejus vitium fuit, inquit Tertullianus, conversationis vitium fuit, non praedicationis. Sed neque hoc ipsum Nilo permittimus: errasse Petrum judaizantem errore prL vato. Nam iste est Petrus, cui dictum est: Rogavi pro te ut non deficiat fides tua.“ Anton Steinsiess, Ord. Fratr. Minorum prov. S. Mariae „Panoplia dogmatica Jaurini“ (sine anno, licentia imprimendi, est ex anno 1752. 6. maj.) §. 12. pg. 325. „Quidam episcopiGralliae ad ravim se opposuerunt.-----Respondeo pessime; enim vero 3 *
