Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor

XVII.

73 lába-alatt-rontja-meg Isten a sátánt. Deus conteret Satanam sub pedibus vestris. Maga a Sátán tapodta volna inkáb láb-alá a római ecclesiát, ha ezt istentelen tévelygésbe ejtette volna. Hallyad mit ir Cyprianus, Jeronymus, Augustinus, Bernardus. ... Ibi fides non potest sen­tire delectum, haec quippe huius praerogativa Sedis est. Ezekigy nem volnának, ha a romai ecclesia változást tett volna az apostoli tudományban.“ Pag. 123. „Ha a romai ecclesia megvesztegette és bálványo­zásra íorditotta volna az apostoli tudományt; bizonyára ezek a sz. Atyák és Conciliumok nem böcsülötték, hanem átkozták, kárhoztatták volna a romai pápákat.“ Pag. 729. „Minekelőtt tovább mennyünk, eszünkbe kell vennünk, hogy a romai ecclesia nevének két jegyzése lévén, kettőt érthetünk rajta. 1-oaRoma városában levő parti- culáris ecclesiát, főpásztorával egyetemben .... És illyen értelemben szollanak a romai ec- clesiárul azok a sz. Doctorok, kik azt Írják, hogy a romai ecclesia Annya, Mestere, Feje a töb Ecclesiáknak; mivel annak a particuláris ecclesiának fő-pásztora, Feje, Apja és Pászto­ra az egész Ecclesiá iák. Ugyanezen értelemben szollanak, a kik azt Írják, hogy minden egyéb ecclesiának a romai Ecclesiátul kell hallgatni; annak hitit kell követni, és parancso­latinak engedni: mert az soha tévelygésekre nem hajlott.“ Idem, „Hodoegus“ Anno 1637: (pag. 732. et 33.) „A szent Atyák közül némellyek oly távul vetik a romai ecclesiát a változta­tásiul, hogy te Ily ességgel lehetetlennek mongyák e 1 - s z a k a dá s á t és tévelygés rejutását. Ezt tanittya Cyprianus Mártír: Navigare audent pseudo epi­scopi ad Petri Cathedram, atque ad ecclesiam principalem, unde unitas sacerdotalis exorta est, a Schismaticis litteras ferre, nec cogitare eos esse Romanos, ad quos perfidia habere non p[ossit accessum. Ezt tanittya Jeronymus: Scito Romanam fidem, Apostolica voce lauda­tam, hujusmodi praestigias non recipere. Etiamsi Angelus aliter annuntiet, quam semel prae­dicatum est; Pauli autoritate munitam, non posse mutari. Ezt tanittya sz. Ágoston: Numerate Sacerdotes vel ab ipsa Petri Sede, et in ordine illo Patrum, quis cui successit, vi­dete. Ipsa est Petra, quam non vincunt superbae inferorum portae. Ezek után noha ké sőbben Sz.Bernard: Dignum est ibi potissimum resarciri damna fidei, ubi fides non possit sentire defectum, haec quippe hujus praero­gativa Sedis e st. Vannak más rendbeli Atyák, kik azt tanittyák : hogy ő idejekig sem­mi ujitást és változtatást nem tett a romai ecclesia; mellyel az egész kereszténység mind egyet­értett; . . . Cyprianus, ki Urunk születése után kétszáz esztendővel élt, aztirja, (a mint hallók) hogy el nem tévelyedhetik a római gyülekezet. Cornelius pápának Írja, hogy ő vélle egy ecclesiában, egyenlő értelemben vagyon: mert csak az lehet tagja az ecclesiának, ki egyetért ő vélle. Valaki pedig sz. Péter székitül elszakad, nem lehet az anyaszentegyházban. sat. “ Pag. 772. „Csak a romai Ecclesiát szokták apostoli széknek nevezni, mivel az apostoli tudomány tanítása őbenne megmaradván, s o h a d ögl e 1 e t e s székké nem változott.“ Pag. 785. „Ennek felette, megmutatta Christus kicsoda elől-járó és fő az Apos­tolok között; mikor elsőben bizonyossá tén, hogy Péter a hitben meg nem fo­gyatkozik. Másodszor, tisztit magyarázza, és ő hivatallyának mongya, hogy erősítse a töb Atyafiakat, az az, mint pásztor tanítsa, vezérellye őket. Merta sz. írásnak folyása szerént a pásztorok mondatnak „confirmálni,“ erőssiteni azokat, a kiket tanitnak, és gondviseléssel igaz­gatnak. Halhadsza, mit ir egy régi Doctor, az első Leo pápával egyetemben. Pro Petro roga­2

Next

/
Thumbnails
Contents