Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
VI.
2 A maradványból 600 frt. tokesitfetett. •> Ezzel a három évi folyam befejeztetvén, uj korszak állt be. A nyugdijintézel alapszabályainak 21-ik §-a ekképen szól: „Az egyes osztályokra eső nyugdij- összeg mindenkor 3 évre előre meg fog határoztatni, a pénztár állapotához képest. Ekképen a pénztár folytonos gyarapodása esetében a nyugdijösszeg minden harmad év múlva nagyobb lehet, valamint ellenkező esetben alább is szállhat.“ Ennek értelmében, minthogy 5 nyugdíjas férfitanitó u. m. Egry György, Miska Mihály, Gazdagh Ferdinand, Hajdin Lajos és Zányi György, nemkülömben Dévay István és Kobza György özvegyeik az Urban elhunytak, és Linksz Venczelnek nyugdijas özvegye más házasságra lépett, és eszerint üresedések történtek ; de másrészt nyugdijakért 1870-ik év végéig 16 férfitag és 21 ta- nitó-özvegy s igy összesen 37 szokatlanul nagyobb számú folyamodók jelentkeztek, kiket jogosultságuknál fogva kérelmüktől elmozdítani nem lehetvén, a nyugdijakat a 3 következő, vagyis 1871, 1872, 1873 évekre a jövedelemmel arányban, s a fönidézett 21 §. értelmében következőleg kellene megállapítani: I. osztályú 13 férfitagnak 48 írtjával . 624 ft II. n 9 „ 36 „ 324 „ III. n 6 24 „ 144 „ I. n 41 özvegynek 24 „ 984 „ II. 26 18 „ 468 „ III. 15 „ 12 „ 180 „ 30 tanitó árvának 295 „ a három évre előirányzott összeg lenne . . . 3,019 ft. o. é. E szerint 700 ft. 13 kr. rendkivüli segélyekre vagy a töke szaporitására maradna. Amily bizonyos, hogy az ily leszállított nyugdijak, főleg azoknak, kik már nagyobbat élveztek, igen nehezökre esnének, s a szorultabb helyzetüeknél igen is nagy hiányt okoznának: ép oly kétségtelen, hogyha az eddigi nagyobb osztalék föntartatik, a nyugdijak 1871,1872 és 1873 ban évenkint 4835 ftra rúgnának, mi a remélt bevételt a folyó évben 1115 ft. 87 krral, s a következőkben 1800 ittál meghaladná, s az ily számítás nélküli tulerőlködésekkel a nyugdíjalap tönkretétetnék. Mielőtt ezen nyomasztónak felismert, s bár ugyan nagy sajnálattal, de nem ön- kényleg, hanem az alapszabályok 21 ik §-a értelmében eszközlendett leszállítást fogana- tositanók, kell, hogy az ily kevésbé kedvező helyzet okait feltárjuk. Kétséget nem szenved, hogy mielőtt a nyugdíjalap kellőleg megszilárdult volna, a nyugdijak kiosztása igen is korán kezdetett, úgy, hogy olyanok is, kik alig vettek részt egy-két éven át a befizetésben elöregedvén, azonnal nyugdíjra méltattattak; igy az alap szükségkép azonnal kezdetben meggyengült. — Azonban fájdalommal kell tudatnunk, miként a leginkább érdekelt tanítók nagy része a rendes évi, úgy rendkívüli illetékek befizetésében igen pontatlan, ne mondjam hanyag vala; a részvét évről évre csökkenőben van úgy, hogy 700 tanitó közül a közel lefolyt 1870 évben csak 279 tőn befizetéseket. — Ezen sajnos jelenség okait kutatni most nincs szándékunk; de helyeselnünk nem lehet sokaknak legszebb közös ügyök iránti részvétlenségét, s azon hidegséget, melyet a legszen-
