Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor

XVII.

98 Fő-Fejedelme s Pásztora, azon állandó változhatatlan igasságot,s hitben-való egygyességet meg-tarthatta. Meg-is tartotta, mind azokban kik valamint magát Jesust, s ö igéjét be- tsülték, úgy e Hely-tartójára-is minden támadó bitbéli vetélkedésekben figyelmeztek. A mint-is erre figyelmeztek a tévelygő, s külömbözö tanitások habjai-között, s ettől kér­ték, várták az igasságos végzést nem tsak minden Keresztény jámbor Hivek, hanem azoknak fo Pásztori is minden időkben: ugy-annyira: bogy se külön, se egy- gyetemben is, még közönséges Egyházi gyülekezetekben se végeztek a hit vagy erkölts dolgában egyebet, hanem a mit ez ismért igasság oszlopa, Jesus hely-tartója, Péter követője, s a Keresztény egygyesség- nek közép pontya, a Római Pápa, végezett, vagyleg-alábbhelyében- hagyott. S ha végeztek is e nélkül valamit, az, a Keresztény közönségektől soha igaz egyházi s Isteni végzésnek tsalhatatlan igasságnak nem tartatott. Erre, a Köve­tőiben mindenkor épen meg-maradott Péter hitére s tanitására támaszkodtak, valakik az Ur Jesus igaz hitében meg maradtak. pag. 416. De mi azonban látván, s meg ismérvén e Hitünk Jesustól rendelt meg- gyözhetetlen kö szálát tsak annyival erösbben a’hoz kaptsolkodgyunk, s tartsunk. Min­den támadandó hiti kérdésekben, s kétes ügyben ennek szavát, hitét, Ítéletét keres­sük, végezését kész engedelmességgel kövessük. Tévelygőnek, s tévesztenek tartsuk, valakinek hite, s tanitása Ezével nem egygyez. Es inkább: ha ezé vei ellenkezik-is vagy e Fő-Pásztorunktól megvettetett, s mint hamis tanitás nyilván meg-átkozta- tott. Ne hallyuk mi az ollyant, ha szintén Isten Angyalának mondaná, vagy tet­tetné magát. Tudván hogy tsak Péterben, s ö Követőiben állott-meg mind eddig-is, a mint Maga az Isten Fia igéré, az ö igaz tanitása, változhatatlan hite, s annak igas- sága: hogy ezentíil-is tsak ezen álhat, s bizonnyal meg-is áll egész a világ vége­zetig. Oly bizonyossan, mely bizonyos az Ur Jesusnak szava, s tsalhatatlan Ígére­te. Hogy tehát tsak az, a ki e Jesustól fel-állittatott igasság oszlopától el-válik, hi­bázhat hitében. Sőt tsak azért-is hogy ez igasság közép-pontyát el-hagyja, már nem Apostol, nem igaz Pásztor, hanem öldöklő béres, s ragadozó farkas. Már nem Anya- szentegyháznak igaz élő tagja, nem a Keresztény igasságnak s’ világosságnak fia, hanem a tévelygéseknek s setitségnek bitang prédája Tudván: minden Sz. Atyák bizonyságiból, s nyilvánságos tapasztalásból: hogy, a mint Sz. Ágoston a többi Sz. Atyákkal nyil­ván mond: tsak a Római Szentegyház tartotta-meg álhatatosan, s közlötte más Egy- házokkal-is azon hitet, melyet Sz. Péter, Sz. Pál Apostoloktól vett. Tudván végre s vallván minden Sz. Atyákkal, s Egyházi közönséges Gyülekezetekkel: hogy ez, a Római Pápa, Isten rendeléséből, s az Anyaszentegyháznak mindenkori hite, s is- mérete-szerént Péternek az ő székében kővetője, Jesusnak e világon helytartója, az egész Kereszténységnek Fö-pásztora: az igasságnak fel-dönthetetlen oszlopa, a Ke­resztény Hit egygyességének közép-pontya: ettől soha eine válljmk: ezt minden hiti dolgokban hallgassuk, s kövessük. E’ hez mint Jesustól nékünk rendeltetett kő-szál- hoz támaszkodjunk: és soha hitünkben meg-nem tántorodunk. Analysis libri ad utramque aurem dicti a I. Kenyeres C. E. Rosnav. C. et Can. Pars. I. Pestini 1796 P. I. Cap. 6. pag. 286. Ex verbis s. Hieronymi „Ecclesiae salus in summi sacerdotis dignitate

Next

/
Thumbnails
Contents