Circulares litterae dioecesanae anno 1870. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor

Nr. VII.

21 VII. Reg. Cultus et publicae Institutionis ministerium ope rescripti ddo 13-ae Mar­tii a. h. Nr. 5036. exarati horsum transposuit intimatum regii ministerii defendendae pa­triae ddo 20. Januarii a. h. Nr. 2600. ad omnes jurisdictiones dimissum, quod, cum matrimonia militum defendendae patriae (honvédlegénység) respiciat, illud DD. Curatis pro directivo notitiae statu in subnexo communico: „2600. szám. A honvédelmi magyar királyi ministeriumtól. A honvédek nősülése tárgyában, egyesek és hatóságok részéről, egyiránt két­ségek és kérdések merültek fel. Addig is tehát, mig a védköteles egyének nősülhetése, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 44-ik szakasza értelmében, átalában szabályoztatnék. egyelőre is szükséges­nek látszik: hogy a honvédek nősülésére nézve, kellő alkalmazkodás végett, előleges sza­bályzat tétessék közé. Az idézett 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 53 ik szakasza az, mely a honvédek nősüléséről tüzetesen intézkedik. Azt rendeli ugyanis e szakasz, hogy ,,a tettleges szolgá­lat idején kívül a huzamosabb időtartamra szabadságolt sorhad-tartalék és honvéd­ségben legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, nösü- lés tekintetében is a köztörvények és szabályok alá esik.“ S önként következik ebből, hogy tehát azon honvédek, a kik tettleges szolgálatban állanak, és a harmadik kor­osztályt meg nem haladták, kivételes engedély nélkül nem nősülhetnek. Midőn azért eme kérdés szabályozásának szüksége állott elő: kettős szempot az, a mi e részben irány adóul szolgál. Egyik szempont az, miszerint a fenálló és világos tör­vény megtartassák, és annak minden részben elég tétesssék. Másik szempont pedig az, mi­szerint a kivételes engedély ne tétessék függővé több és nagyobb megszorításoktól, mint a melyeket a törvény és a honvédségi szolgálat érdeke hoz magával. Éhez képest rendeltetik, a mint következik: 1. A honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályt megha­ladta, a tettleges szolgálat idején kívül, kivételes engedély nélkül nősülhet. 2. A harmadik korosztályból kilépettnek a honvéd nem előbb tekinthető, mint azon naptári év elteltével, a melyben védkötelezettségének teljesítésére a harmadik korosz­tályban volt, felhiva, vagy lett volna, — ha megelőzőleg be nem soroztatik, — felhívandó. S a mennyiben, a múlt évi ujonczozás alkalmával, kivételesen öt korosztály állott sorozás alatt: jelenleg a harmadik korosztályt meghaladottak gyanánt tekintendők mind azon honvédek, a kik az 1847 ik, 1846-ik és 1845-ik években születtek, és ezen korosztá­lyokban soroztattak be. 3. A honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályból még nem lépett ki, avagy tettleges szolgálatban áll, kivételes nősülési engedélyért azon m. kir. honvéd-zászlóalj vagy lovas századparancsnokságához tartozik folyamodni, a melybe beosztatott. 4. Tettleges szolgálatban béke idején azon honvédek, és addig, állanak, a kik, é3 a meddig, az 1868-ik évi 41-ik törvényczikk 9-ik, 11-ik és 12-ik szakaszai szerint, a törzseknél és az állandó századoknál vannak alkalmazva. Nr. 1340. Intimatum de matrimoniis militum defen­dendae patriae.

Next

/
Thumbnails
Contents