Circulares litterae dioecesanae anno 1869. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor

János - Isten irgalmából s az apostoli szentszék kegyelméből

13 ként Jeremiás a kivándorlás napjaiban Anathotli földeoskét vásárolt. Legyen ez példa, miként kell bizni az Istenben. Valljuk be, hogy katholikusok vagyunk, azon egyház tag­jai, mely egyedül halhatatlan a földön. Az Isten Ígéretei csak a kath. hitnek szólanak. A zsinat a boldogságos szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén fog megnyittatni, éppen IX. Pius dicsőségével összekötött napon. E szent zsinat tehát azok után, miket előadtunk, az emberiség legmagasabb érdekeit fogja tárgyalni; az Isten megadta a malasztot, hogy a szent atyát miként óhajtotta a zsinatot összehívja. Azonban nektek is kedves híveink közre kell munkálni, hogy e szent zsinat a várt, az áldásos gyümölcsöket megteremje, sőt állíthatjuk, hogy a zsinat gyümöl­cseinek bősége és tartóssága a ti buzgó közremunkálástoktól függ nagyrészben. Miben áll a ti közreműködésiek? Felkelteni magatokban a hitet és bizalmat azon isteni tekintély iránt, mely a tör­vényes pápa által összehívott és vezetett zsinatnak határozatait megilleti. A Szentlélek őrködik az atyák határozatai felett, s csalhatlanokká teszi azokat. Nem szenvedély, nem pártérdek, nem nemzetiségi vetélkedés határoz a szent zsinaton, hanem a Szentlélek. Tisztelet, engedelmesség, fiúi ragaszkodás tehát a zsinat végzései iránt. Már szent Gergely mondta, hogy a zsinatok végzéseit oly tisztelettel fogadja, mint a négy evangéliumot; szent Ágoston pedig: „én az evangéliumnak nem hinnék, hacsak az egyház tekintélye meg nem győzne engemet,“ az egyház a szentek között tiszteli azokat, kik a zsinatok végzéseiért üldözést szenvedtek, vagy vérüket ontották. Az egyháztól elszakadtnak tekin­tetett az mindenkor, aki az egyetemes zsinatok végzéseinek, vagy csak egyetlen határozatá­nak is hit dolgában ellenszegült. Mikor a csalhatatlan igazság szól, az elme és akarat enge­delmessége legkevesebb, amit a kath. ember tanusithat a zsinat végzései iránt. Ugyanazon engedelmesség szükséges az egyház fegyelmi törvényei iránt is. Amit az isteni hatalom és tekintély parancsol, azt engedelmességgel fogadni igen könnyű, ki­vált mikor előre biztosak vagyunk, hogy a törvény csak a társadalom javára törekszik. Itt nem engedelmeskedni, annyi mint lelkének kárát vallani. Az egyház nem csak azt adja elő, mit kell hinni, hanem azt is, miképen kell élni. Ő az istenes életnek kormány­zója , ép úgy, mint a hitnek. „Aki az egyházat nem hallgatja, az legyen előtted mint a pogány és a publikánus“ mondja az ur Jézus Krisztus.“1) Aki az egyház törvényeit meg­veti, később a hitet is elveti, mert ugyanazon tekintély szól a hitről, mely fegyelmi tör­vényt szab. Az elmének és az akaratnak engedelmessége tehát fő közreműködés a hivek ré­széről, hogy a szent zsinat gyümölcsei gyökeret veijenek az életben; de nem tehetnek-e a hivek még többet is? Az isteni gondviselés rendelése, hogy a lelki és testi jót, mire szükségünk vagyon, imával nyerjük meg az Istentől. Az ima megnyeri, amit az Istentől kérünk, de magában jó cselekedet és érdem is egyszersmind. Sok jót várunk, mert sokra van szükségünk, várnunk is kell a szent zsinattól; az Isten a szent zsinat által akarja adni e sok jót; a hivek buzgó és ismételt könyörgései i) i) Máté ev. 18, 17.

Next

/
Thumbnails
Contents