Circulares litterae dioecesanae anno 1868. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
Nr. VIII.
46 Nr. 98. sch. Statio docentii in Hont lilii matris Dré- gely-Palánk vacat. Nr. 102. sch. Statio docentii matris Ipoly löd ómos vacat. Nr. I486. Annus et dies mortis casumr deinceps etiair matricis ba- ptisatorum inserendus. Denique ad quodvis dubium tollendum declaro, casibus Archi-Episcopo reservatis, eos utriusque sexus non esse obnoxios, qui decimum quartum aetatis annum non expleverunt. Strigonii, die 9-a Martii, 1868. Pro hac statione labii liungarici hisce concursus in diem 16-am Aprilis a. curr. i defigitur. Emolumenta : titulo didactri 86 fl.; agrorum necdum commassatorum 7. jugera ; hortus 255. org. Q; pratum 1. falcastri; jus pascuationis pro cornuto pecore; titulo praebendae 60. m. p. siliginis et 5 urnae vini; 8 orgiae ligni focalis; pro hostiis 2. m. p. tritici; stola 25 fl. Qua notarius ultra 100 fl. Recursus ad VAdiaconum et Districtualem scholarum elem. Inspectorem Augustinum Marich, Parochum in Nagy-Oroszi dirigantur. Strigonii, die 4-a Martii, 1868. s Pro hac statione labii hungarici concursus hisce in diem 28-am Áprilisa, curr. ' defigitur. Emolumenta: 12. jugera terrae arabilis, quae e dimidio per communitatem culti- vantur; titulo lecticalis 20. m. p. siliginis et 22. m. p. tritici puri; 6. org. lignorum focalium; 10 urnae vini; titulo didactri 40 fl.; a parte scholae dominicalis 10 fl.; jus pascuationis ; qua notarius 40 fl. Hospitium absolvitur cubili, camera, stabulo, adjacet hortulus 80. org. □. Recursus dirigantur adARDnum Augustinum Marich, VADiaconum, Parochum in Nagy-Oroszi. Strigonii, die 4-a Martii, 1868. i liegium Cultus et pubi. Instit. Ministerium cointelligenter cum regiis internorum negotiorum et defendendae Patriae Ministeriis sub 27-aFebruarii anni curr. Nr. 2016. sequens edidit intimatum: „2016. szám. A vallás és közoktatási magy. királyi ministertöl. Az ujonezozás alkalmával a korosztálybeliek közül elhaltaknak igazolását rendkívül megnehezíti azon körülmény, főleg a népesebb egyházakban, hogy, — mivel a szülék vagy rokonok sokszor még az elhalálozás évét sem tudják csak megközelitőleg is kijelölni, — a lelkész egyetlen egyén halála napjának kikeresésével is napokat tölt el; minek az a következménye, hogy az illetők az ujonezozási összeíráskor felmutatni kellő halotti bizonyítványokat könnyű szerrel meg nem szerezhetik, s e miatt mind a hivatalos eljárások megnehezítve, mind pedig a felek sok után-járással terhelve vannak. Ezen bajnak orvoslása a belügyi és honvédelmi magy. kir. ministeriumok átirata1 szerint csak úgy eszközölhető, ha a halálozás napja nemcsak a halottak anyakönyvében, hanem egyidejűleg a szülöttek anyakönyvének egyik e czélra készítendő rovatában is , az illető lelkészek által bejegyeztetik.
