Circulares litterae dioecesanae a 16-a maji-31-am decembris 1867. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
Simor János
15 anépek életidegévé, akkor a lelkiismeret gyönyörteljes nyugalma száll közéje, akkor apapokés világiak díszét az erény és istenesség örömérzete képezi; akkor az igazságot és jogot az isteni félelem szárnyai védik; akkor a sziiztiszta erkölcsök, s a házas sági köteléknek szentsége magasztos fénysugárokat terjesztenek szét; a mértékletesség áldásdús törekvésekhez a népbe örömet és erőt lehel; akkor az élet szenvedései a religio vigasztalásai s az Istenbe vetett bizalom által megédesittetnek, s végtére azon szilaj kéj-és élvvágy száműzetik, mely már annyi sok nemes tulajdonságot sötét örvényébe sodort, számtalanok szerencséjét eltemette, telhetetlenségében a kötelességteljesités- és becsületnek érzetét a feledés martalékául dobta, az időnek bölcs használatát, s a rendezett tevékenység áldását meghiúsította, s az embereket most és örök kárhozatba döntötte. Hol e szent religió uralkodik, ott az emberek szivében a boldog megelégedés forrását megnyitja, a gazdagok- és hatalmasokat megtanítja, hogy a nyomort enyhítsék, a gyöngét oltalmazzák, földi kincseiket szerény önfeledés és bőkezűséggel Istennek nagyobb dicsőségére, és az emberi nemnek jóléte és hasznára fordítsák; ott szorgalom és tevékenységre, szerénység és gazdálkodásra intetünk, hogy magunknak a szükség napjaira segély- forrást szerezzünk; ott a dühös pénz- és nyervágy fékeztetik, mely az embert oly könnyen hasznothajtó munka- és teherhordó barommá aljasitja, és gondteljes életét, még különféle mesterfogásokban is, jéghideg könyörtelenség- és pokoli elvetemültséggel kizsákmányolni igyekszik. Hol e szent religiónak szentséges hatása érvényre jut, ott az embereket valódi isteni méltósággal ruházza fel. „Szerelmesim, mi Isten fiai vagyunk;“ *) őket Istenhez fölemeli: „Isten Krisztus által fölötte nagy és drágalátos Ígéreteket ajándékozott nekünk, hogy ez által az isteni természet részesivé legyetek, eltávoztatván a világi kívánságok romlottságát; 2) Istent pedig az emberekhez levonja; „ti az élő Isten temploma vagytok, a mint Isten mondja; én bennetek lakni, közöttetek járni, és Istenetek lenni akarok, ti pedig az én népem legyetek.“ 3) Az embernek ezen isteni méltósága az ártalmas kevélységet távol tartja, mely oly hajlandó embertársának megvetése és üldözésére; megtanít mindenben azon Atyának szeretetét tisztelni, a ki mennyekben van, és a 'kinek szeme minden teremtmények fölött gyöngéd gondoskodással őrködik, s az embert megóvja a phariseusi önteltség azon csömörletes dicsekvésétől, mely utálat Istennek szemei előtt. Magatok Ítéljetek; a nép életének mily dicsővé kell ott alakulni, az állam jövőjének mily áldásossá fejlődni, hol e szent religió igazsága- és malasztjával, fénye és áldásával a nyilvános és magánélet fölött uralkodik; hol a családok ölében s az iskolák termeiben háládat és szeretettel gyakoroltatik és tanittatik; hol a tanítványok hallgató termeiben, s a tudósok dolgozó szobáiban tisztelet- és figyelemmel emlittetik és kezeltetik ; hol a kézműves műhelyében, s a gyámok udvarában elfogadtatik és becsültetik; hol a törvényhozásban , s a törvények végrehajtásában iránytűül szolgál; hol az elöljárót az igazság kezelésében kormányozza, s az alattvalókat kötelességük teljesitésére indítja; hol egész életmódunkra az igazság és becsület törvényinek pecsétjét nyomja; hol az uralkodónak palotájában dicsősége és nagyságának emelése végett tartózkodik; úgy szinte a hatalmasok és gazdagok házá- *) *) Ján. I. L. 3. 2. - *) Pét. H. L. 1, 4. - 3) Kor. II. L. 6, 16.
