Circulares 1850-1864, Joannes bapt. Scitovszky de Nagykér, Archi-episcopus Strigoniensis, Regni Hungariae Primas
1860
Venerabili Clero Archi-Dioecesis Nostrae Strigoniensis 4094:. Sz. Nagykéri Scitovszky Kér. János, a római sz. egyház jeruzsalemi sz. keresztről czimzett áldozár Bibornoka, esztergomi Érsek, az apostoli sz» szék született Követe, Magyarország herczeg-Primása, fő- és titkos Canczellárja; sz. István apostoli király jeles rendjének Praelatusa, ugyané, s Lipót rr császár jeles rendje nagykeresztes vitéze, O cs. kir. ap. Felsége vak b. t. tanácsosa, a bölcsészet s sz. hittan tudora, Aranymisés áldozár stb. stb. Krisztusban kedves Hiveim! • o Örömet hirdetek nektek, mely valamint szivem mélyéből fakad, úgy kellemesen hat minden jó magyar szívre» Isten megemlékezett régi irgalmáról, melyet őseinknek Ígért, midőn őket e boldog földre vezette, utóbb pedig szent István első királyunk apostoli működése által fiaivá, Krisztusnak pedig örökös társaivá fogadta. Mária országa, Mária népe ismét visszanyerte alkotmányát, melyet első szent királyunk szerzett, s a szeplőtelen szűz édes nagyasszonyunk oltalmába ajánlott, s a mely felett őrködtek azon szentek, kiket a magyar föld szült, s a lefutott földi pálya után egy boldogabb országba átküldött, hogy ott a mindenható trónja előtt egykori hazájuknak és nemzetüknek szószólói legyenek. A legjobb szivü Fejedelem meghallgatta azon lelkes s igazságos szavakat, melyek több, hazájukat s nemzetüket igazán szerető férfiak szivéből s ajkairól trónjának zsámolyára hullottak; édes örömmel foglalkozott alkotmányunk visszaállításával, mint ennek szemtanúja voltam, s mit sem óhajt inkább, minthogy ezen újjá születés nagy és dicső müve minél hamarább bevégeztessék. A magyar haza tehát ismét él! az eddigi ideiglenes állapot, hála Istennek, már szűnik! ügyeit önmaga rendezi, s panaszát, nehézségeit, kérelmeit a magyar Cancellaria utján, még pedig édes magyar nyelvén terjesztheti királya elébe, — Es azért nekem mint főpásztornak sürgőbb, egyszersmind édesebb kötelességem nem lehet, mint buzgó hálát adni Istennek, hogy magyar népét, gondviselésének ezen kézzel fogható s csodálatos tette, törvényes alkotmányának élvezésére ismét visszavezette, — nem lehet reám nézve szentebb foglalkozás, mint buzgó szívvel kérni Istent, hogy irtsa ki közülünk az egyenetlenséget, mely a történelem tanúsága szerint átok gyanánt sújtotta népünket; élessze föl bennünk őseink szellemét, hogy semmit Isten nélkül, mindent csak Istennel tegyünk, és a kiket egy föld szült, egy kapocs fűzzön egymáshoz. Mivel pedig Isten az emberi nemzet üdvét s jólétét csak emberek, különösen pedig azok által eszközli, kiket hatalommal fölruházott: adjunk méltó hálát Felséges Urunknak s Királyunknak, ki a legnagyobb akadályok daczára is hű népének kivánatát, ha későbben is, de őszintén teljesítette; —
