Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1934.
II.
13 vagy társadalmi balvéleménnyel eleinte talán kedvetlen tekintettel tűri, később pedig a suttogott majd kürtőit ballépésről sem vesz tudomást vagy mentegeti. Krisztusban szeretett Híveim, Katho- likus Szülők, értsétek meg, a Ti karjaitok közé nemcsak drága kincs, hanem az egész emberiség jövője van letéve. Ha azok, akik a mi hitünket nem értik és szigorúbb erkölcsi felfogásunkat gúnyolják, már-már a vágtató lovak közé vetik a gyeplőt s nem törődnek vele, hova ragadja az események árja az emberiséget minden jövő kilátásával együtt, eszméljetek rá, hogy Ti nagyobb felelősséget viseltek, mert, az Isten igazságát megismertétek s az 0 törvényének erejét tudjátok. Mikor az erkölcsi követelményekkel szemben közömbös világ a történelem legnagyobb szerencsétlenségét idézi fel, s amikor tüzek gyulladnak mindenfelé, mert Isten szavára nem hallgatnak, és összeomlás fenyegeti az emberiséget: akkor szívleljétek meg, hogy a Ti szent örökségtek és kötelességtek megmenteni a jövőt. Ezt nem lehet fegyveres erővel vagy pénzzel elérni, hanem csak uj lélekkel, megtisztult szívvel, Isten kegyelmében gazdag élettel. Ezt az örökséget a bölcsőtől az uj család küszöbéig őrizni és ápolni Istentől nyert legnagyobb méltóság. „Vigyázzatok és imádkozzatok,“ hogy ha az Ur majdan számonkéri sáfárkodástokat, ne csak földi javaitokról számolhassatok be önérzettel, hanem arról is, hogy akikkel itt e földön a családi élet boldogsága fűzött egybe, azokkal az örök Biró elé is reménnyel állhattok. A megváltás jubileumi évében Krisztus kegyelmének győzelmét ünnepeljük, Őt áldjuk, hogy legyőzte az átkot, mely az emberiségen nyugodott s felszabadította és megújította a magán- és közéletet. Imádkozzunk Hozzá, hogy a mi szerencsétlen századunk, mely sok drága kinccsel együtt elherdálta a keresztény család szellemét, mely a názáreti szent házban virágzott ki, felismerje újból az áldást, melyet az életszentségre vezetett gyermek jelent, s a szülők isteni küldetésük tudatában a legnagyobb Gyermek- barát ihletével neveljenek újból ősi szent buzgalommal istenfélő, tisztaszivü, kötelességtudó utódokat. Akkor a megváltás kézzelfogható áldás lesz az egyetértő és boldog családi otthonban s a szüntelenül benépesedő és gazdagodó örökkévalóságban. Ámen. Kelt Szegeden, az Ur 1934. esztendejében, Hamvazószerdán. GYULA s. k., püspök. * Jelen Körlevelem a legközelebbi vasárnapon a szószékről felolvasandó. * A megváltás tizenkilenc százados jubileuma alkalmából lelkünk előtt felujul- nák sorra mindazok a kegyelmi események, melyek üdvösségünk biztosítékait jelentik. Ez az év telve van a legnagyobb emlékekkel, melyekhez a keresztény lélek minden reménysége fűződik. De különösen kiemelkedik az események so- sorából az Oltáriszentség ciívele kapcsolatban a papirend alapításának monumentális ténye, mint amely misztériumokban legtermékenyebb a megváltás áldása. Miután az Oltáriszentség katho- likus hitünk legjellegzetesebb tétele* a papirend pedig az Oltáriszentség kegyeimének hordozója s általa az üdvösség titkainak az emberiség 'számára leggazdagabb közvetítője, azért érthető, hogy a megváltás évének ezen kimagasló eseményeit különösképen kívánja az egyház ünnepelni. Rómában a Szentatya személyes részvételével lesz emlékünnepe a papságnak s egy másik napon pedig a Szentatya köré tömörült papok ezrei és hívek tízezrei fognak az Oltáriszentség előtt hálát adni azon mérhetetlen kegyelemért, hogy Krisztus köztünk és a mienk maradi s belőle az élet eledelét és erejét szüntelenül meríthetjük. A Szentatya szándéka szerint világszerte is megünnepelni kívánjuk ezt az emlékezetes titkot és külön-külön is hálát adni az Ur Jézusnak azért, hogy tőlünk el nem szakadt, hanem valósággal köztünk maradva és Magát lelkünk eledeléül adva az örök élet legbiztosabb reménységét teremtette meg számunkra. Mi papok külön is hálát fogunk adni "azért, hogy e nagy titok sáfárainak és ezzel az emberiség mentorainak méltóságára rendeltettünk és elhivattunk? E célból a Szentatya szándékának meg-
