Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1932.
VIII.
37 3200. sz. Külsőszegedi esperesség {elállítása. VIII. Az esperes kötelessége lévén a főpásztor helyett és nevében és annak tekintélyével kerületében őrködni a törvényes egyházi rend felett, ellenőrizni az alája rendelt papság hivatali működését és életét, gondoskodni róla, hogy a főhatósági rendelkezések mindenütt pontosan végrehajtassanak, s hogy mindezek felől biztos és közvetlen tudomása legyen, az esperes köteles évenként legalább egyszer kerületének minden plébániáját meglátogatni és ott hivatalos vizsgálatot tartani. De a felsorolt kötelmeknek .az esperes urak lelkiismeretesen csak akkor felelhetnek meg, ha a felügyeletük alá rendelt plébániák száma ezt lehetővé teszi és ha azok felkeresése a távolság miatt nagyobb nehézségbe nem ütközik. Mivel pedig a legutóbbi népszámlálás alkalmával megállapítást nyert, hogy Szeged összes lakosainak száma megközelíti a 135.000rt, akik túlnyomó részben római katholikusok, s figyelemmel arra is, hogy a katholikus hívek legalább Vá része Szeged külterületén a tanyavilágban lakik, elérkezettnek tartom az időt arra, miszerint az egyházmegye legnagyobb esperessége a szegedi esperesség ketté osztassék, és pedig: belső-szegedi illetve központi és külső-szegedi esperességre. Az előbbihez tartoznak a város belterületén levő plébániák és a vele szomszédos telepeken felállított vagy a közel jövőben felállítandó küllelkészségek, az utóbbihoz fognak soroltatni az összes tanyai lelkészségek, valamint a kisteleki plébánia, úgy hogy a felosztás a következőképen alakul: I. Belső-szegedi illetve központi esperesség : Szegedbelváros, Szegedrókus, Szegedalsóváros, Szegedielsőv áros, Újszeged, Szegedmóra, és Somogyitelep, összesen: 7. II. Külső-szegedi esperesség: Szeged- alsóközpont, Szegedfelsőközpont, Szaty- maz, Röszke, Szegedkirályhalom és Szegedzákány s végül Kistelek, összesen: 7. A most közölt elrendezés 1933. évi január hó 1-én lép életbe, mely időponttól fogva mindegyik kerület a saját esperesének a felügyelete alá kerül. A belső-szegedi esperességben az eddigi ügybuzgó esperes urat, Raskó Sándor szegedbelvárosi plébánost megerősítem, a külső-szegedi esperesség megfelelő ellátásáról pedig később fogok gondoskodni. Az egyházmegyei kormányzati érdekek azt is javallják, hogy az eddigi egyetlen főesperesség mellé, az 1925. évi, 1942. sz. körrendeletben (VI. C. pag. 27.) megjelölt hatáskörrel újabb főesperesség szerveztessék, mely szükségletnek a székesegyházi főesperesség felállításával véltem eleget tenni. Ezek szerint a Csanádi egyházmegye területén jelenleg két főesperesség létezik: I. a marosontuli, melyhez soroltatnak: a makói, battonyai, felsőcsanádi és aradi esperesi kerületek, II. a székesegyházi, melyhez tartoznak: a belső-szegedi, külső-szegedi és torontáli esperességek. A marosontuli főesperesi tisztet továbbra is Raskó Sándor szegedbelvárosi plébános és belső-szegedi esperes ur fogja ellátni, mig a székesegyházi fő- esperességre f. évi december hó 1-én Barmos György c. esperes, eddigi sze- gedalsóközponti plébánost neveztem ki. Adja Isten, hogy az egyházmegye uj beosztása a reánk bízott nagy érdekek javára váljék, s hogy a Szentatyának annyiszor hangoztatott hő óhajtása: Semper plus et melius az uj munkaerők bevonása folytán hatékonyabb szolgálatot nyerjen. * Az egyházi érdekek hathatósabb képviseletének, valamint a mindinkább fokozódó templomi, iskolai és jótékonysági szükségletek biztosítása érdekében három évvel ezelőtt kötelezőleg elrendeltem minden plébánián az egyházközségi szervezet megalakítását s örömmel állapítom meg, hogy rendelkezésemnek T. Papjaim — egy plébánia kivételével — mindenütt eleget tettek, de bizonyos vagyok benne, 3232. sz. Az espereskerületi és egyházmegyei központi tanács szervezése.
