Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1930.
IV.
21 1713. sz. A korpótlékok teljes valorizálása egyelőre nem remélhető. 1714. sz. Párbérszol- gáltatások ügyében intézkedés ás határozat hozatal végső fokor a kultusz- miniszterhe: tartozik. A korpótlék lOO^-os valorizálása érdekében előterjesztés tétetett a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, aki azonban azt válaszolta, hogy a jelen gazdasági viszonyok között a püspöki kar nevében tett előterjesztésnek nem tehet eleget. Vonatkozó átiratát a következőkben közlöm : „A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 170—1/404—929. szám. Éőmagasságu dr. Serédi Jusztinján bibornok-hercegprimás, esztergomi érsek urnák, Esztergom. Főmagasságu Bibor- nok, Hercegprímás, Érsek Ur! Folyó évi november hó 9-én 3679. szám alatt kelt nagybecsű átiratára, melyben a nagyméltóságu püspöki kar ez évi őszi konferencián történt megbeszélés alapján azt az előterjesztést méltóztatik tenni, hogy a jelenleg 500,/o-ban valorizált lel- készi korpótlékot l001/o-ban valorizáljam, van szerencsém tiszteletteljesen azt válaszolni, hogy bármennyire is értékelem és méltányolom a nagyméltóságu püspöki kar kérelmének indokolását, a jelen gazdasági viszonyok mellett nem tudom a valorizálást lOO°'0-ban biztosítani. A magyar képviselőház a folyó évben határozatot hozott, melyben utasítja a kormányt, hogy a következő évek költségvetésének összeállításánál a kiadások apasztására törekedjék. E határozat alapján kénytelen vagyok az 1930/31 -iki költségvetést jelentékenyen csökkenteni. Nemcsak nincs módomban uj terheket felvenni a költségvetésembe, a l000/°-os korpótlék valorizáció 533.250 P többletet jelentene, hanem még a meglevőket is le kell szállítanom. Fenti indokokból tehát legnagyobb sajnálatomra nem tudok a nagyméltóságu püspöki kar Eminenciád előlhivatkozott nagybecsű átiratában foglalt előterjesztéséhez hozzájárulni. Fogadja Eminenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1929. évi december hó 12-én- Klebelsberg sk.“ * A közigazgatási hatóság X. Y. plébánosnak járó párbérjárandóság megfizetésére kötelező határozata ellen benyújtott fellebbezéssel kapcsolatban a nm. -vallás- és közokt. miniszter úr 1930. ápr. ll-én 170—6/44—930. sz. a. hozott vég- 1 határozatának indokolásából tudomás- , vétel és követendő eljárás céljából szükségesnek tartom közölni a következőket: „Ebből a konkrét ügyből kifolyólag ismételten ki kell fejeznem azt az álláspontomat, hogy a párbérszolgáltatások ügyeiben mindennemű intézkedés és határozathozatal és pedig úgy a kötelezettség jogi alapjára, mint pedig annak mérve tekintetében közigazgatási utón és végső fokon hozzám tartozik. E jogkör forrása ugyanis a magyar apostoli király főkegyúri joga, melynek gyakorlása évtizedek óta, mióta az alkotmányos minisztérium fennáll, a m. kir. vallás- és közoktatásügyt minisztérium utján történt és történik. Minthogy az ilyen ügyekben való intézkedést az élet követelményei a főkegyúri jog mai függő helyzete idején is szükségessé teszik, a főkegyúri jogból származó ezen hatáskör nem szűnhetett meg, hanem továbbra is a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jogkörében maradt. Ép azért azt a gyakorlatot, mely a jelen ügyiratok szerint X vármegyében dívik, mely szerint a párbérjárandóság megítélésében a rendes bíróságok határoznak, mint hatásköröm csorbítását helytelenítenem kell. Úgy az igényjogosultaknak, mint a kötelezett híveknek ilyen vitás ügyekben a közigazgatási hatóságokhoz (1930. február 1. óta főszolgabíró, alispán) kell fordulni. Az alispáni határozat ellen helye van a m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézendő fellebbezésnek. A közigazgatási hatóságok tartoznak erről a feleket adandó alkalommal felvilágosítani. A felek pedig a rendes bíróságnál megindított ilyen peres ügyeket a bírói határozat jogerőre emelkedése előtt megfelelő perjogi lépésekkel u. m. pergátló kifogás emelésével, ellenmondással, fellebbezéssel stb a közigazgatási útra terelhetik. Budapest, 1930 évi április hó 11 én. Klebelsberg s. k.“ * Tekintettel az államháztartás nagy nyugdíj terheire a m. kir. kormány a jövőben a nyugdíjazások csökkentésére törekszik oly módon, hogy csak elkerülhetetlen esetekben helyezi nyugállományba tisztviselőit és alkalmazottait. Ezzel kapcsolatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanszemélyzet nyugdíjazási kérelmeinek mikénti elbírálása 1715. sz. Tanszemélyzet nyugdíjazási kére! meinek elbírálása.
